Az erkölcsi közgazdászok: R. H. Tawney, Karl Polanyi, E. P. Thompson és a kapitalizmus kritikája

Olvasói vélemények

Az „Erkölcsös közgazdászok” című könyv különböző közgazdászok hozzájárulását vizsgálja az erkölcsös gazdaságról folytatott vitához, kiemelve a kapitalizmussal kapcsolatos meglátásaikat és kritikáikat. A könyv azonban vegyes kritikákat kapott, egyesek dicsérik tudományos mélységét, míg mások kritizálják olvashatóságát és szervezését.

⬤ Mély betekintést nyújt az erkölcsi gazdaságtanba és olyan jelentős közgazdászok hozzájárulásába, mint Tawney, Polanyi és Thompson.
⬤ Olyan „gosh” pillanatokat kínál, amelyek a kapitalizmuson belüli szolidaritásról való gondolkodásra késztetnek.
⬤ Fontos diskurzust folytat arról, hogy ezek az eszmék hogyan kapcsolódnak olyan kortárs kérdésekhez, mint a gig-gazdaság.
⬤ Az akadémiai történelmet kedvelők által nagyra értékelt.

⬤ Sűrű és nehezen olvasható, a túlzott lábjegyzetek miatt gyakran hosszas navigálást igényel.
⬤ Kritika a szerző írásmódjáról, mivel túlságosan bonyolult, redundáns és nem folyékony.
⬤ A könyv túlságosan a tudományos konvenciókra összpontosít, ami az általános olvasók számára kevésbé hozzáférhetővé teszi.
⬤ Néhány olvasó úgy vélte, hogy a könyv a túlzott kontextuális részletezés miatt nem tárja fel kellőképpen a főbb közgazdászok kulcsfontosságú gondolatait.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Moral Economists: R. H. Tawney, Karl Polanyi, E. P. Thompson, and the Critique of Capitalism

Könyv tartalma:

Egy friss pillantás arra, hogy három fontos huszadik századi brit gondolkodó hogyan tekintett a kapitalizmusra inkább erkölcsi, mint anyagi szemszögből

Mi a baj a kapitalizmussal? A mai válaszok erre a kérdésre az anyagi egyenlőtlenségre összpontosítanak. A közgazdászok által vezetett és utilitarista szempontok alapján megfogalmazott kapitalizmuskritika a XXI. században elsősorban a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségekkel foglalkozik. Ez nem volt mindig így. Az erkölcsi közgazdászok egy másik kritikai hagyományt rekonstruálnak, amely a huszadik század folyamán alakult ki Nagy-Britanniában, és amelyben az anyagi nélkülözés kevésbé volt fontos, mint az erkölcsi vagy szellemi sivárság.

Tim Rogan a huszadik század három legbefolyásosabb kapitalizmuskritikusára - R. H. Tawney, Karl Polanyi és E. P. Thompson. A modernitásban a közgazdaságtan és az etika közötti kapcsolatokról szóló érveik széles olvasóközönséget vonzottak, formálták a kutatási menetrendeket, és befolyásolták a közvéleményt. Elutasítva a laissez-faire társadalomfilozófiáját, de félve a tekintélyelvűségtől, ezek az írók a társadalmi szolidaritásnak az individualizmusnál szorosabb, de a kollektivizmusnál szabadabb formáit keresték. Ilyen szolidaritást fedeztek fel, miközben közgazdaságtant, történelmet és irodalmat tanítottak a munkásoknak Észak-Angliában és másutt. A kapitalizmus történetét írták meg, hogy ezeket a szolidaritásokat artikulálják. A "hagyomány" és a "szokás" rögtönzött nyelvét használták ezek leírására, amíg Thompson szabadalmaztatta az "erkölcsi gazdaság" eszméjét. Programjuk úgy indult, hogy elméletileg megmagyarázzák mindazt, amit a közgazdaságtan kihagyott, de azzal, hogy kívülről támadták a közgazdaságtan utilitarista ortodoxiáját, megelőlegezték a közgazdaságtanon belüli későbbi újítók munkáját.

A huszadik századi kapitalizmuskritika erkölcsi sarokköveit vizsgálva A morális közgazdászok elmagyarázza, hogy ez a kritika miért esett ki a használatból, és hogyan lehetne újrafogalmazni a huszonegyedik század számára.