Az erkölcsi közgazdászok: R. H. Tawney, Karl Polanyi, E. P. Thompson és a kapitalizmus kritikája

Olvasói vélemények

A könyv az erkölcsi gazdaság és a kapitalizmus kritikája körüli fontos vitákat tárgyalja, különös tekintettel az olyan közgazdászokra, mint Tawney, Polanyi és Thompson. Ugyanakkor kritikával kell szembenéznie, amiért túlságosan sűrű, nem elég világos, és túlságosan a személyközi dinamikára összpontosít az érdemi gondolatok helyett.

A könyv éleslátó momentumokat és hasznos történelmi kontextust nyújt az erkölcsi gazdaságtani vitákkal kapcsolatban. Rávilágít a kereskedelmi társadalmak szolidaritásának alakulására és a kapitalizmus kritikájára.

Az írás túlságosan összetett és sűrű, ami megnehezíti az olvasást. Gyakran a tudományos konvenciókat helyezi előtérbe az érthetőséggel szemben, ami a gondolatok áramlásának hiányához vezet. Sok olvasó úgy érezte, hogy inkább a szerző tudományos elismertségéről szól, mint a témával való foglalkozásról.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Moral Economists: R. H. Tawney, Karl Polanyi, E. P. Thompson, and the Critique of Capitalism

Könyv tartalma:

Egy friss pillantás arra, hogy három fontos huszadik századi brit gondolkodó hogyan tekintett a kapitalizmusra inkább erkölcsi, mint anyagi szemszögből

Mi a baj a kapitalizmussal? A mai válaszok erre a kérdésre az anyagi egyenlőtlenségre összpontosítanak. A közgazdászok által vezetett és utilitarista szempontok alapján megfogalmazott kapitalizmuskritika a XXI. században elsősorban a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségekkel foglalkozik. Ez nem volt mindig így. Az erkölcsi közgazdászok egy másik kritikai hagyományt rekonstruálnak, amely a huszadik század folyamán alakult ki Nagy-Britanniában, és amelyben az anyagi nélkülözés kevésbé volt fontos, mint az erkölcsi vagy szellemi sivárság.

Tim Rogan a huszadik század három legbefolyásosabb kapitalizmus-kritikusát állítja középpontba. H. Tawney, Karl Polanyi és E. P. Thompson. A modernitásban a közgazdaságtan és az etika közötti kapcsolatokról szóló érveik széles olvasóközönséget vonzottak, formálták a kutatási menetrendeket, és befolyásolták a közvéleményt. Elutasítva a laissez-faire társadalomfilozófiáját, de félve a tekintélyelvűségtől, ezek az írók a társadalmi szolidaritásnak az individualizmusnál szorosabb, de a kollektivizmusnál szabadabb formáit keresték. Ilyen szolidaritást fedeztek fel, miközben közgazdaságtant, történelmet és irodalmat tanítottak a munkásoknak Észak-Angliában és másutt. A kapitalizmus történetét írták meg, hogy ezeket a szolidaritásokat artikulálják. A "hagyomány" és a "szokás" rögtönzött nyelvét használták ezek leírására, amíg Thompson szabadalmaztatta az "erkölcsi gazdaság" eszméjét. Programjuk úgy indult, hogy elméletileg megmagyarázzák mindazt, amit a közgazdaságtan kihagyott, de azzal, hogy kívülről támadták a közgazdaságtan utilitarista ortodoxiáját, megelőlegezték a közgazdaságtanon belüli későbbi újítók munkáját.

A huszadik századi kapitalizmuskritika erkölcsi sarokköveit vizsgálva A morális közgazdászok elmagyarázza, hogy ez a kritika miért esett ki a használatból, és hogyan lehetne újrafogalmazni a huszonegyedik század számára.