Az erkölcsi-politikai filozófia eredete a korai Kínában: Az emberség, az igazságosság és a személyes szabadság vitája

Olvasói vélemények

A könyv a klasszikus kínai filozófia mélyreható feltárását nyújtja, olyan kulcsfontosságú gondolkodókra összpontosítva, mint Konfuciusz, a daoisták és a faja filozófusok. A könyv az emberség, az igazságosság és a személyes szabadság fogalmait vizsgálja a Háborús Államok korszakának hátterében, és az Isaiah Berlin által megfogalmazott szabadságról szóló vitában csúcsosodik ki. A szerző széleskörű ismeretei és a strukturált elbeszélés teszi lebilincselő olvasmánnyá.

A könyvet dicsérik a modern kor előtti kínai filozófiák átfogó lefedettségéért, a strukturált fejezetekért, a gondolkodók közötti éleslátó összehasonlításokért, valamint az eredeti szövegek és a tudományos értelmezések integrálásáért. Az olvasók informatívnak, mégis közérthetőnek találják, ami alkalmassá teszi a könyvet azok számára, akik anélkül szeretnék megérteni ezeket a filozófiákat, hogy túl mélyen belemerülnének egyetlen gondolkodóba.

Néhány recenzens megjegyezte, hogy bizonyos értelmezések, különösen a fajaiakkal vagy „legalistákkal” kapcsolatban, nem feltétlenül teljesen pontosak, mivel szubjektív nézőpontot tükröznek. Emellett azok, akik egy adott gondolkodóba szeretnének elmélyülni, esetleg túlságosan szélesnek találhatják a terjedelmet, vagy hiányolhatják az egyes témák mélységét.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Origins of Moral-Political Philosophy in Early China: Contestation of Humaneness, Justice, and Personal Freedom

Könyv tartalma:

Ez a könyv újraírja a klasszikus kínai filozófia történetét, amelyet mindig is a kínai filozófia történetének legkreatívabb és legélénkebb fejezetének tekintettek. A Konfuciusnak, Mozinak, Menciusnak, Laozinak, Zhuangzinak, Xunzinak, Han Feizinek és sok másnak tulajdonított művek a leg.

Az erkölcsi és politikai gondolkodás eredete Kínában. Tartós tekintélyükről tanúskodik, hogy az elmúlt évtizedekben számos kínai értelmiségi, sőt vezető politikus is e klasszikusokhoz, különösen a konfuciánus szövegekhez fordult az erkölcsi tekintély és a politikai gondolkodás alternatív vagy kiegészítő forrásaiért.

Legitimitás. Ezért az e klasszikus szövegekbe ágyazott alapvető normatív értékek filozófiai vizsgálata kulcsfontosságú a Kínáról folyó tudományos vitában, mivel Kína kulturálisan egyre inkább befelé fordul. Hozzájárulhat továbbá a filozófiai természetéről folyó élénk kortárs vitához.

Érvelés, különösen a nem nyugati hagyományokban.

Ez a könyv egy új narratív és értelmezési keretet kínál az erkölcsi-politikai filozófia eredetéről, amely nyomon követi, hogy a három normatív értéket, az emberséget, az igazságosságot és a személyes szabadságot hogyan fogalmazták meg, fogalmazták újra és hogyan vitatták meg a korai kínai filozófusok a tárgyalási törekvéseik során.

A három különböző terület - a személyes, a családi és a politikai - közötti kapcsolatot. Ezek az erőfeszítések akkor történtek, amikor ezek a gondolkodók egy új erkölcsi-politikai rendet képzeltek el újra, megvitatták annak irányadó normáit, és a lehetséges forrásokat az Égről alkotott, fejlődő felfogás kontextusában kutatták.

És annak az emberekkel való kapcsolatáról. Tao Jiang amellett érvel, hogy az ebben a vitában egymással versengő elképzelések úgy jellemezhetők, mint a részrehajló humanizmus és a pártatlan igazságosság mint az újonnan elképzelt erkölcsi-politikai rend irányadó normája közötti versengés, a konfuciánusok, a mohikánok, a...

Laoisták és az úgynevezett fajia gondolkodók voltak a főszereplők, akik ebben az időszakban a mainstream filozófiai projektet alkották. A gondolkodók különbözőképpen sorakoztak fel az igazságosság-emberiesség spektrumán, a korábbiak némi folytonosságot tartottak fenn a két normatív érték között (vagy a.

Legalábbis bizonyos mértékig mindkettőnek megpróbálnak megfelelni), míg a későbbiek inkább a politikai/nyilvános területen való kizárólagosságuk felé hajlanak. Zhuangzi és a zhuangisták voltak a főáramú erkölcsi-politikai vitában azok, akik elutasították magát az emberség kontra igazságosság paraméterét ebben.

Diskurzus. Ők voltak a személyes szabadságot szorgalmazó magányos hang, de a szabadság zhuangista kifejezései önmagukban a politikai világ peremére és a szívlélek bensőjére korlátozódtak. Egy ilyen megközelítés új megvilágításba helyezheti, hogy a személyes szabadság zhuangista megközelítése milyen mélyrehatóan hatna.

Hatással van ennek az eszmének a fejlődésére a modern kor előtti kínai politikai és szellemi történelemben.