Az erőszak mintája: Hogyan osztályozza a törvény a bűncselekményeket és mit jelent ez az igazságszolgáltatás számára?

Olvasói vélemények

A könyv erőteljes és éleslátó elemzést nyújt az erőszak jogi perspektíváiról, feltárva annak következményeit és az erőszakos bűncselekmények jogi kezelésének alakulását. A különböző összefüggések - többek között a tömeges bebörtönzés és a rendőri erőszak - tárgyalásakor a szerző mélyreható megértést nyújt az összetett kérdésekről, miközben megőrzi a tisztánlátást és az együttérzést. Annak ellenére, hogy az írásból hiányzik némi izgalom, a könyvet a jog és az erőszak kölcsönhatásának megértéséhez nélkülözhetetlen olvasmányként üdvözlik.

Aprólékosan kutatott, éleslátó és szemet gyönyörködtető elemzést nyújt az erőszakról és a jogról, olyan összetett kérdéseket vizsgál, mint a rendőri erőszak és a tömeges bebörtönzés, magával ragadó és ékesszóló írói stílus, történelmi kontextust és a jogi következmények mély megértését nyújtja.

Néhány olvasó úgy találta, hogy időnként hiányzik belőle az izgalom vagy a szórakoztató érték; az egyik kritika megemlítette, hogy sérült könyvet kaptak.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Pattern of Violence: How the Law Classifies Crimes and What It Means for Justice

Könyv tartalma:

Egy jogászprofesszor és volt ügyész feltárja, hogy a törvényben rögzített, az erőszakról alkotott következetlen elképzelések hogyan állnak az egész büntető igazságszolgáltatási rendszerünket sújtó problémák hátterében - a tömeges bebörtönzéstől a rendőri brutalitásig.

Magától értetődőnek vesszük, hogy egyes bűncselekmények erőszakosak, mások pedig nem. De hogyan döntjük el, hogy mi számít erőszakos cselekménynek? David Alan Sklansky amellett érvel, hogy az erőszakról alkotott jogi elképzelések - az erőszak definíciója, okai és morális jelentősége - politikai döntések függvényei, nem pedig örök igazságok. És ezek a döntések központi szerepet játszanak büntető igazságszolgáltatási rendszerünk kudarcaiban.

Az erőszakos és nem erőszakos cselekmények közötti általános megkülönböztetés például a huszadik század második fele előtt gyakorlatilag nem játszott szerepet a büntetőjogban. Mégis napjainkban, amikor minden korábbinál több bűncselekményt neveznek "erőszakosnak", ez a megkülönböztetés határozza meg, hogyan ítéljük meg egy bűncselekmény súlyosságát, valamint az elkövető adósságát és a társadalomra való veszélyességét. Hasonlóképpen, a büntetőjog ma az erőszakot az egyéni jellem patológiájaként kezeli. A jog más területein azonban, beleértve a rendőri magatartást szabályozó eljárásjogot is, az erőszak szituációs kontextusának nagyobb súlya van. E következetlenségek, valamint a társadalomnak az 1960-as évek óta az erőszaktól való egyedülálló félelmének eredménye a jog olyan alkalmazása, amely megerősíti a faji és osztálykülönbségeket, aláásva a jog legitimitását.

Az erőszak mintája bemutatja, hogy az erőszak újszerű jogi filozófiái tömeges bebörtönzéseket motiváltak, tompították a rendőrség felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseket, korlátozták a szexuális erőszakra és a családon belüli erőszakra adott válaszlépéseket, a fiatalkorú elkövetőket felnőtt börtönökbe kényszerítették, bátorították a börtönben elkövetett erőszak eltűrését, és korlátozták a tömeges lövöldözésekre adott válaszlépéseket. Az erőszak jogi fogalmának reformja ezért alapvető lépés az igazságosság felé.