Olvasói vélemények
Összegzés:Sigve K. Tonstad könyvének kritikái kiemelik annak mély teológiai meglátásait és azt a képességét, hogy gondolkodásra késztet Isten természetéről és a gonosz létezéséről. Az olvasók nagyra értékelik tudományos megközelítését és a hagyományos hiedelmekkel kapcsolatos perspektívát, amelyet kínál. Egyesek azonban kihívásnak találják az írásmódot és a gondolatok tagoltságát, ami vegyes érzéseket kelt bizonyos teológiai értelmezések hiteltelenségével kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Új perspektívákat nyújt Isten és a gonosz problémájának megértéséhez.
⬤ Elgondolkodtató és mély teológiai kérdésekbe vonja be az olvasót.
⬤ Jól kutatott, tudományos, erős dokumentációval.
⬤ Együttérző istenképet mutat be, amely a szeretetet és a választás szabadságát hangsúlyozza.
⬤ Több recenzens is kiemelten ajánlotta, és kötelező olvasmánynak tartja.
Hátrányok:⬤ Egyesek számára kihívást jelentő olvasmány, összetett írásmóddal.
⬤ Egyes kritikák a bekezdések és fogalmak keveredésével járó szervezetlenséget említik.
⬤ Néhány kritika szerint a szerző értelmezései túlságosan fantáziadúsak vagy elfogultak.
⬤ Nem alkalmas a nehéz kérdésekre egyszerű válaszokat kereső olvasók számára.
(24 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
God of Sense and Traditions of Non-Sense
Könyv tartalma:
1942.
november 26-án száz taxi sorakozott fel az oslói Church Street-en, hogy összeszedjék a város zsidóit, és Auschwitzba küldjék őket. Ez a valóság lehorgonyozza az Értelem Istene és a Nem Értelem hagyományai című művet: ez a holokauszt szemszögéből nézve teológia.
A pimasz Elihu felrója Jóbnak, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy magyarázattal tartozik az őt ért csapásokra. Ez a könyv nyitószalvója. Jób az értelem Istenéről beszél, Elihu és Jób három barátja a nem-értelmesség hagyományát avatja fel: ez az egzisztenciális és teológiai kényszerhelyzet.
A véges szenvedés problémája ebben az életben, amelyet a teológiai hagyomány a végtelen, végtelen szenvedés kilátásával kezel, ebben a könyvben, amelyet a Nem-értelmesség hagyományainak egyik kulcselemeként ismertetünk. Visszatérve a zsidók millióira, köztük 188 oslói nőre és 42 gyermekre, akiket deportáltak, elgázosítottak és elhamvasztottak - az Értelem Istenében ez nem a hitet legyőző problémaként jelenik meg, hanem olyan valóságként, amely az emberi létezés vallási és teológiai számonkérését követeli.
