Eredeti címe:
A lexicalist account of argument structure
Könyv tartalma:
A nyelvészetnek két kiemelkedő iskolája van: Chomsky) és a konstrukciós nyelvtan (Goldberg, Tomasello). A minimalizmus azzal az állítással jár, hogy nyelvi képességeink egy absztrakt, bináris kombinatorikus műveletből (Összeolvasztás) és egy lexikonból állnak.
A konstrukciós nyelvtan legtöbb változata feltételezi, hogy a nyelv lapos frázisos sémákból áll, amelyek saját jelentésükkel járulnak hozzá, és további argumentumokat engedélyezhetnek. Ez a könyv a lexikális funkcionális nyelvtan egy olyan változatát vizsgálja, amely elvileg lexikális, de olyan eszközökkel egészült ki, amelyek lehetővé teszik a phrasális konstrukciók leírását a konstrukciós nyelvtan értelmében. Ezek az új eszközök közé tartoznak az öröklési hierarchiák modellezésére használható sablonok és az erőforrásvezérelt szemantika.
Az erőforrásvezérelt szemantika lehetővé teszi, hogy szemantikai eszközökkel érjük el azokat a hatásokat, amelyekkel a lexikai szabályok rendelkeztek, például az argumentumok újraképzését. A szemantikai megkötések a szintaktikai komponensben értékelhetők ki, ami alapvetően hasonló a lexikai szabályok késleltetett végrehajtásához.
Ez tehát egy új formalizáció, amely alkalmas lehet arra, hogy olyan régóta fennálló problémákra adjon megoldást, amelyek más formalizációk esetében nem állnak rendelkezésre. Bár a szerzők számos jelenség lexikális kezelését javasolják, és csak kiválasztott jelenségek esetében feltételezik a frazális szerkezetek használatát, mint például az angolban a haszonelvű és az eredményes szerkezetek, kimutatható, hogy még ezt a két szerkezetet sem kellene frazálisan kezelni az angolban, és hogy az elemzés nem terjedne ki más nyelvekre, például a németre. Megmutatom, hogy az új formális eszközök nem igazán javítanak a helyzeten, és számos alapvető fogalmi probléma továbbra is fennmarad.
Mivel ez a konkrét javaslat két szerkezet esetében nem működik, ebből következik, hogy azok a javaslatok (ugyanabban a keretben), amelyek minden szerkezet esetében fráziselemzést feltételeznek, szintén nem megfelelőek. A következtetés az, hogy lexikai modellekre van szükség, és ez azzal jár, hogy a szintaktikai objektumokat kombináló sémák meglehetősen absztraktak (mint a Catego
