Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvről szóló kritikák kiemelik a platonizmus és az idealizmus vizsgálatát, amely különböző tudományágakat, például a filozófiát, a teológiát és a művészettörténetet fonja össze. A szerző egyedi megközelítése az élet és a művészeti ábrázolás misztikus aspektusait igyekszik feltárni, különösen az impresszionista technikákat kritizálva, miközben a klasszikus portréfestészetet dicséri.
Előnyök:A könyv a platonizmus és az idealizmus mély és mélyreható meglátásairól ismert, a téma egyedülálló és széleskörű feltárásáról tanúskodva. A szerző érdekes kitérői a művészekről és a művészeti technikákról értékes perspektívákat nyújtanak, különösen az élet ábrázolásának elemzése során a művészetben. Sok olvasó gazdagítónak találta a filozófiai mélységet és a nyugati írókkal való kapcsolatokat.
Hátrányok:Egyesek talán zavarónak vagy nehezen kategorizálhatónak találják a könyvben szereplő tudományágak eklektikus keveredését. A művészekről szóló hosszas kitérők, bár egyesek számára érdekesek, mások talán elkalandozónak vagy túlzónak tartják. Ezenkívül a filozófiai tartalom sűrűsége nem minden olvasó számára lehet vonzó, így inkább azoknak való, akik kifejezetten érdeklődnek e témák iránt.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Meaning of Idealism: The Metaphysics of Genus and Countenance
Könyv tartalma:
Pavel Florensky jelen művében a platonizmusról írt feldolgozása az egyik legfontosabb tanulmány, amelyet e témában valaha írtak. Az antikvitás nagy tudósa, Alekszej Loszev Az idealizmus értelme című művét a 20.
században a platonizmusról és az idealizmusról készült legmélyebb műnek nevezte. Ez egy utazás: Platóntól és Arisztotelésztől a neoplatonizmusig, a neoplatonizmustól a középkori lét- és ismeretelméletekig, ezektől az elméletektől az ortodox spiritualitásig, az ortodox spiritualitástól a védikus miszticizmusig, a védikus miszticizmustól az asztrológiáig, az asztrológiától a modern tudományig - beleértve a relativitáselméletet, az invarianciák matematikai elméletét és a többdimenziós világegyetemet. Ezen az úton Florensky etimológiai értekezésekkel és a modern művészet, köztük Rodin és Picasso műveinek elemzésével támasztja alá elméleteit.
A legújszerűbb dimenzió, amelyet Florensky az idealizmus értelmezésében bevezet, a genus és a szellemi arc (oroszul lik, a litso, arc, és a lichnost, személy rokona) tana. Végül Florensky a platóni eszméről alkotott felfogását összekapcsolja az ókori istenek képeivel és azok ókori misztériumokban való használatával.
A 20. század elejének vitathatatlanul legnagyobb orosz teológusa, Pavel Florenszkij (1882-1937) olyan területeken is eredeti munkát végzett, mint a liturgikus esztétika, az ikonográfiaelmélet, a névfilozófia, az elméleti matematika, sőt még az elektrotechnika is. 1911-ben orosz ortodox pap lett, miközben mélyen részt vett korának kulturális, művészeti és tudományos fejlődésében.
A szovjetek 1928-ban letartóztatták, majd visszatért tudományos tevékenységéhez egészen 1933-ig, amikor tíz év szibériai munkaszolgálatra ítélték. Ott folytatta tudományos munkásságát és négy évvel későbbi haláláig szolgálta fogolytársait.
