Behind the Times
Virginia Woolf egész regényírói és kritikusi pályafutása során tudatosan úgy fogalmazta meg magát, mint olyan modern írónőt, aki az irodalmi hagyományokba fektetett, de nem kötődött azok konvencióihoz; aki foglalkozik a politikával, de nem propagandista; aki irodalmár, de nem "regényírónő". Ennek eredményeképpen Woolf figyelmen kívül hagyta vagy lebecsülte szülei generációjának legtöbb írónőjét, ami a feminista kritikusokat arra késztette, hogy őt elsősorban mint előremutató modernistát pozicionálják, aki elutasította az elbutító viktoriánus múltat.
A Behind the Times című könyvében Mary Jean Corbett megállapítja, hogy Woolf nem annyira elutasította ezt a történelmet, mint inkább bátran átírta azt. A Woolf közvetlen és tágabb családja, valamint a késő viktoriánus irodalmi és politikai kultúra tágabb összefüggéseit feltáró Corbett hangsúlyozza az előző generáció aggodalmainak és vitáinak folyamatos jelentőségét Woolf jelentős eredményei szempontjából. A Behind the Times újraolvassa és felülvizsgálja Woolf alkotói munkásságát, politikáját és kritikáját olyan írónőkkel kapcsolatban, mint az Új Nő regényírója, Sarah Grand, a regényíró és drámaíró Lucy Clifford; a regényíró és anti-szüfrazsettista Mary Augusta Ward.
A kötet feltárja Woolf hozzáállását a késő viktoriánus korszak női filantrópiájához, a társadalmi tisztasági mozgalomhoz és a női választójoghoz. Corbett szorosan nyomon követi, hogyan követte Woolf ezeket az elődöket, illetve hogyan távolodott el tőlük, és bonyolítja Woolf modernista identitását, az irodalmi piacon való eligazodását, az irodalmi professzionalizmussal és a művészet és a politika keveredésével kapcsolatos ambivalenciáját, valamint a feminizmusnak a munkásságában való tartós megjelenését.
