Értékelés:
A könyv a vérfertőzésről alkotott elképzelések változását vizsgálja, különös tekintettel a házasságról és a családról alkotott viktoriánus nézetekre, különösen a férfi elhunyt feleségének húgára vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban. A korabeli irodalmat vizsgálja, hogy megvilágítsa ezeket a hozzáállásokat, és szembeállítja őket a modern nézőpontokkal.
Előnyök:A könyv tanulságos, történelmi perspektívát nyújt a vérfertőzés fogalmáról. Rávilágít a 19. és a 20. század eleji irodalom kulcsfontosságú kérdéseire, és kortárs példákon keresztül hatékonyan illusztrálja a házassággal és a rokonsággal kapcsolatos nézetek kulturális különbségeit.
Hátrányok:A jogszabályokra és a történelmi kontextusra való összpontosítás miatt a könyv kevésbé lehet releváns a kizárólag személyes történetek vagy vérfertőzési esetek iránt érdeklődő olvasók számára. Egyes olvasók száraznak vagy kihívásnak találhatják a tudományos megközelítést.
(2 olvasói vélemény alapján)
Family Likeness: Sex, Marriage, and Incest from Jane Austen to Virginia Woolf
A tizenkilencedik századi Angliában az első unokatestvérek közötti házasság jogilag megengedett és tökéletesen elfogadható volt.
A század közepe után a törvények nem büntették kifejezetten a szülők és gyermekek, a testvérek vagy a nagyszülők és unokák közötti szexuális kapcsolatokat. De az, hogy egy özvegyember feleségül vette elhunyt felesége húgát, törvénytelen volt, mivel ez vérfertőzésnek minősült.
Az, hogy ezek a törvények és az általuk tükrözött erkölcsök ma helytelennek tűnnek, jelzi, hogy mennyit változtak a rokonságról, a házasságról és a vérfertőzésről alkotott elképzelések. A Family Likeness című könyvében Mary Jean Corbett bemutatja, hogy a regényírók, köztük Jane Austen, Charlotte Bront, George Eliot, Elizabeth Gaskell és Virginia Woolf családregényei miként tükrözték a család változó határait, sőt, segítették e határok finomítását. Corbett a történelmileg kontingens és kulturálisan változó elképzeléseket veszi sorra arról, hogy ki a rokon és ki nem, és hogy kit lehet és kit nem lehet feleségül venni.
Érvelését jogi és politikai viták, szociológiai és antropológiai szövegek, valamint az öröklődés, a tenyésztés és az eugenika biológiájával kapcsolatos viták alapozzák meg. Corbett szerint a családon belüli házasság - unokatestvérek, sógorok vagy örökbefogadottak között - vonzó alternatívát kínált a viktoriánus nőknek, a valós és a kitalált nőknek egyaránt, az idegennel való románc helyett, nem utolsósorban azért, mert lehetővé tette számukra, hogy fenntartsák és megerősítsék a családon belüli kapcsolatokat más nőkkel.
