Olvasói vélemények
Összegzés:Phillip Johnson könyve a darwinizmus filozófiai alapjait vizsgálja, és az intelligens tervezést legitim elméletként tételezi. Miközben a könyvet dicsérik világosságáért és logikus érveiért, a kritikusok szerint félreértelmezi az evolúciós tudományt, és megtévesztő érvelést folytat.
Előnyök:⬤ A darwinizmus filozófiai alapjainak jól megírt és világos vizsgálata
⬤ kritikus gondolkodásra ösztönöz a naturalizmussal kapcsolatban
⬤ széles közönség számára hozzáférhető
⬤ érveket szolgáltat a tudomány naturalista feltevései ellen
⬤ meggyőző érveket mutat be az Intelligens tervezés mellett.
Hátrányok:⬤ A kritikusok szerint félreértelmezi az evolúciós tudományt, és túlságosan leegyszerűsíti az összetett kérdéseket
⬤ egyesek szerint stratégiailag megtévesztő mű, amelynek célja egy vallási napirend népszerűsítése
⬤ a szerzőt korábbi jogi tanúvallomásai alapján valótlansággal vádolják
⬤ a keresztény világnézet irányába való elfogultságot látják benne.
(38 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Wedge of Truth: Splitting the Foundations of Naturalism
Könyv tartalma:
A 2001-es ECPA Gold Medallion Award nyertese A 2001-es Christianity Today Award of Merit nyertese A tudomány a legfőbb tekintély kultúránkban. Ha vita van, a tudomány dönt.
Ha törvényt kell elfogadni, azt a tudománynak kell ratifikálnia. Ha az igazságot tanítani kell, a tudománynak jóvá kell hagynia. És ha a tudományt figyelmen kívül hagyják, a tiltakozás hangja hallatszik a médiában, az egyetemen - még a helyi kávézókban is.
A tudomány (és az annak nagy részét megalapozó naturalista filozófia) által uralt társadalomnak azonban komoly problémákkal kell szembenéznie.
A tudomány olyan tekintélyesen beszél kultúránkban, hogy sokan hajlamosak arra, hogy befolyását felhasználva olyan állításokat támogassanak, amelyek túlmutatnak a rendelkezésre álló bizonyítékokon. Hogyan vehetjük észre, ha ilyen ideológiai könnyelműségre kerül sor? Ami még fontosabb, hogy bár sokat tanulhatunk a tudományból, az nem nyújt korlátlan tudást.
Valójában a legtöbb tudós készséggel elismeri, hogy a tudomány nem adhat választ a végső céllal vagy értelemmel kapcsolatos kérdésekre. Milyen tekintélyhez forduljunk tehát ezekért? A tudomány és az azt alátámasztó filozófia (naturalizmus) hiányosságai kognitív forradalmat követelnek - alapvető változást gondolkodási szokásainkban. És mindez az igazság ékével kezdődik.
Ez az igazság éke nem "ékeli ki" a racionális gondolkodás szükséges alapját. De "beékeli" azt a nagyon is szükséges felismerést, hogy az ész több mint puszta tudományos vizsgálat. Phillip E.
Johnson meggyőzően érvel az ész olyan értelmezése mellett, amely a tudományos bizonyosságot újra egyensúlyba hozza a filozófiai vizsgálódással és a vallásos hittel. Az igazság ékét alkalmazva Johnson elemzi a tudomány és a vallás közötti legújabb vitákat, amelyek a médiában, az egyetemeken és a társadalomban zajlanak.
Olyan gondolkodókra tekint, mint Newbigin, Polanyi és Pascal, hogy megalapozza, hogyan láthatjuk a világegyetemet teljesen másképp. Ezután pedig ebből az alapból kiindulva megvizsgálja azokat az oktatási programokat és kutatási programokat, amelyeket ebben az új évszázadban kellene megvalósítani - és amelyek már komolyan elkezdődtek -. Végül Johnson prófétai módon arra a következtetésre jut, hogy a naturalizmus falai le fognak omlani, és a keresztény evangéliumnak létfontosságú szerepet kell játszania egy új alap megteremtésében, nem csak a tudományról és a vallásról való gondolkodásban, hanem mindenről, ami az emberi életnek reményt és értelmet ad.
