Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogó bevezetést nyújt a buddhista filozófia történetébe, felölelve a különböző befolyásos irányzatokat és iskolákat. Világos képet nyújt az összetett gondolatokról, jól felépített bemutatással, amely még a témában járatlan olvasók számára is hozzáférhetővé teszi a könyvet. Néhány kritikus azonban megjegyezte, hogy a könyv nem foglalkozik eléggé a buddhizmus szemlélődő és tapasztalati aspektusaival, valamint a nem buddhista filozófiákkal való kölcsönhatásokkal.
Előnyök:Ragyogó bevezetés a buddhista filozófiába, lebilincselő és világos írás, jól strukturált és szépen formázott, hozzáférhető azok számára is, akik nem rendelkeznek formális tudományos ismeretekkel, a fontos témák és iskolák széles körét tárgyalja.
Hátrányok:Hiányzik a buddhizmus meditációs és kontemplatív aspektusainak alapos tárgyalása, a buddhista és a nem buddhista iskolák közötti kölcsönhatások korlátozott feltárása, a buddhizmuson belüli tantrikus fejlemények minimális kezelése, a kemény kötésre vonatkozó kiadási információk helytelenek.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Golden Age of Indian Buddhist Philosophy
Könyv tartalma:
Jan Westerhoff az indiai gondolkodástörténet egyik leggazdagabb epizódjának, a buddhista filozófia fejlődésének történetét tárja elénk a Kr. u.
első évezredben. Az Abhidharma-művek közös korszak kezdete előtti keletkezésétől indul, és egészen Dharmakirti idejéig, a hatodik századig tart. Ezt az időszakot a különböző filozófiai iskolák és megközelítések kialakulása jellemezte, amelyek a mai napig meghatározzák a buddhista gondolkodást: az Abhidharma skolasztikája, a Madhyamaka ürességelmélete, a Yogacara idealizmusa, valamint Dinnaga és Dharmakirti logikai és ismeretelméleti művei.
A könyv arra tesz kísérletet, hogy ezen iskolák történeti fejlődését szellemi és kulturális kontextusukban mutassa be, különös hangsúlyt fektetve a buddhista filozófiai gondolkodás fejlődését alakító három tényezőre: a kanonikus szövegek, a történelmi Buddha beszédei és a mahájána szútrák tartalmának kibetűzésének szükségességére; a... Az a vágy, hogy kifinomult érvekkel védjék meg álláspontjukat a buddhista társak és a klasszikus indiai filozófia nem buddhista gondolkodói által megfogalmazott kritikákkal szemben; és az az igény, hogy számot adjanak a konkrét meditációs technikák alkalmazásával szerzett felismerésekről.
Bár a fő hangsúly a Kr. u. hatodik századig tartó időszakra esik, Westerhoff tárgyal néhány fontos gondolkodót is, akik e korszak és a buddhista skolasztikus filozófia hanyatlása között, a XIII.
század elején Indiában befolyásolták a buddhista gondolkodást. Célja, hogy a történeti bemutatás révén az olvasó is jobban rendszerezhesse az olyan kulcsfontosságú buddhista fogalmakat, mint a nem-én, a szenvedés, a reinkarnáció, a karma és a nirvána.
