Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv kiváló bevezetésként szolgál a buddhizmus történetébe és filozófiájába, jól strukturált áttekintést nyújt a fontos gondolkodási iskolákról és azok időbeli fejlődéséről. Míg a történelmi kontextus és a világosság tekintetében kiemelkedő, egyes olvasók úgy érzik, hogy bizonyos területeken, különösen a meditáció és a nem buddhista filozófiai kölcsönhatások tekintetében, nem elég mélyreható.
Előnyök:⬤ Ragyogó bevezetés a buddhizmus történetébe
⬤ jól strukturált és gördülékeny bemutatás
⬤ kiváló áttekinthetőség és hozzáférhetőség a kezdők számára
⬤ erős történelmi elbeszélés
⬤ éleslátó összefüggések a buddhista gondolkodás különböző irányzatai között
⬤ szépen formázott.
Hátrányok:⬤ A hangsúly inkább a történelemre, mint a buddhista filozófiára helyeződik
⬤ hiányoznak a kontemplatív aspektusok és a meditáció tárgyalása
⬤ a nem buddhista filozófiákkal való kölcsönhatások elégtelen feltárása
⬤ kevés szó esik a buddhizmus tantrikus fejlődéséről.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Golden Age of Indian Buddhist Philosophy in the First Millennium Ce
Könyv tartalma:
Jan Westerhoff az indiai gondolkodástörténet egyik leggazdagabb epizódjának, a buddhista filozófia fejlődésének történetét tárja elénk a Kr. u.
első évezredben. Az Abhidharma-művek közös korszak kezdete előtti keletkezésétől indul, és egészen Dharmakirti idejéig, a hatodik századig tart. Ezt az időszakot a különböző filozófiai iskolák és megközelítések kialakulása jellemezte, amelyek a mai napig meghatározzák a buddhista gondolkodást: az Abhidharma skolasztikája, a Madhyamaka ürességelmélete, a Yogacara idealizmusa, valamint Dinnaga és Dharmakirti logikai és ismeretelméleti művei.
A könyv arra tesz kísérletet, hogy ezen iskolák történeti fejlődését szellemi és kulturális kontextusukban mutassa be, különös hangsúlyt fektetve a buddhista filozófiai gondolkodás fejlődését alakító három tényezőre: a kanonikus szövegek tartalmának kibetűzésére irányuló igényre, a történelmi Buddha beszédeire és a mahájána szútrákra; A vágy, hogy kifinomult érvekkel védjék meg álláspontjukat a buddhista társak és a klasszikus indiai filozófia nem buddhista gondolkodói által megfogalmazott kritikákkal szemben; és az igény, hogy számot adjanak a konkrét meditációs technikák alkalmazásával szerzett felismerésekről.
Bár a fő hangsúly a Kr. u. hatodik századig terjedő időszakra esik, Westerhoff kitér néhány fontos gondolkodóra is, akik e korszak és a buddhista skolasztikus filozófia hanyatlása között, a XIII.
század elején Indiában befolyásolták a buddhista gondolkodást. Célja, hogy a történeti bemutatás révén az olvasó is jobban rendszerezhesse az olyan kulcsfontosságú buddhista fogalmakat, mint a nem-én, a szenvedés, a reinkarnáció, a karma és a nirvána.
