Indian Philosophy of Language: Studies in Selected Issues
Mit tanulhat a nyelvfilozófia a klasszikus indiai filozófiai hagyománytól? Még húsz-harminc évvel ezelőtt ez a kérdés egyszerűen nem merült volna fel. Ha az analitikus nyelvfilozófia akkori művelőinek egyáltalán volt valamilyen elképzelése az indiai filozófiáról, akkor az nagy valószínűséggel egy köldöknéző misztikusok garmadájának sztereotip képe volt, akik homályosan Bradley-szerű kijelentéseket tesznek a valaha volt egy egység egységéről.
Az azóta eltelt években sokat tettek azért, hogy megdöntsék ezt a sztereotípiát. Olyan tudósok erőfeszítéseinek köszönhetően, mint J. N.
Mohanty, B. K.
Matilal és Karl Potter, az analitikus hagyományban dolgozó filozófusok elkezdtek felfedezni valamit a klasszikus indiai ismeretelméleti és metafizikai munkák skálájából és szigorából. Így például a személyes identitásról szóló, legalábbis néhány közelmúltbeli vita azt a tudatosságot tükrözi, hogy az indiai buddhista hagyomány fontos forrásnak bizonyulhat a személyes identitás redukcionista megközelítésének következményeivel kapcsolatos meglátások tekintetében. A nyelvfilozófiában azonban nem sokat javultak a dolgok.
Bár a régi sztereotípia talán már nem érvényesül a gyakorlói körében, gyanítom, hogy a klasszikus indiai filozófiát nem tekintik a területükön felmerülő kérdésekkel kapcsolatos meglátások fontos forrásának. Nem is lehet őket hibáztatni ezért.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)