Az iszlám határai: Samuel Huntington törésvonalainak felfedezése Al-Andalúztól a virtuális Ummáig

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Borders of Islam: Exploring Samuel Huntington's Faultlines, from Al-Andalus to Virtual Ummah

Könyv tartalma:

Samuel P. Huntington, a Harvard professzora alapvető művében The Clash of Civilizations azt állította, hogy a kulturális blokkok, vagyis a civilizációk közötti konfliktus fogja uralni a jövőt.

Még ellentmondásosabb módon azt jósolta, hogy a jövőbeni konfliktusok a nyugati és az iszlám civilizációk közötti határokon fognak zajlani. Oszama Bin-Laden nyilatkozatai alátámasztani látszanak nézeteit: "Ez a harc nem az al-Kaida és az USA között zajlik" - mondta 2001 októberében. "Ez a muszlimok csatája a globális keresztesek ellen".

Ez a külön erre a célra készült esszékötet kritikusan vizsgálja az iszlám civilizáció határzónáit, legyenek azok földrajzi, kulturális vagy virtuális zónák. A szerzők e zónák helyi dinamikáját vizsgálják, hogy kiderüljön, alátámasztják-e vagy sem Huntingdon tézisét az iszlám civilizáció és szomszédai - legyenek azok keresztények, hinduk, buddhisták vagy istentelenek - közötti globális konfrontáció kialakulásáról.

A tárgyalt határok között vannak olyanok, ahol a muszlimok többségben vannak (Afganisztán, Bosznia, Csecsenföld, Etiópia, Indonézia, Szomália, Pakisztán, Törökország), olyanok, ahol nagyon nagy muszlim kisebbség él (Fülöp-szigetek, Nigéria, India), és olyanok, ahol új törésvonalak jöttek létre, akár a migráció (Franciaország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Spanyolország), akár a technológia (internet) révén. A könyvben végigvonul az a kérdés, hogy a nemzetközi szalafista dzsihadizmus felemelkedése az iszlám és a nem iszlám világ közötti törésvonalon fekvő országokba vezethető-e vissza.

A szerzők végül azzal érvelnek, hogy az iszlám civilizáció számos határvidékét sokkal összetettebb mechanizmusok befolyásolják, mint amilyeneket a The Clash of Civilizations című könyvben kiemeltek, azt sugallva, hogy a szegénység és az intézményi kudarc - mindkettő gyakran a háborúk következménye - hajlamos a vallási tudatosság és gyakorlat fokozására, de e jelenségek hatása eltér a Huntington által feltételezettektől.