Eredeti címe:
The Rebirth of Italian Communism, 1943-44: Dissidents in German-Occupied Rome
Könyv tartalma:
A második világháború utolsó éveiben az olasz baloldalon döntő változás következett be, amikor az Olasz Kommunista Párt (PCI) felemelkedett a rejtőzködésből, és egy új demokrácia építése iránt elkötelezett tömeges, hazafias erőként alakult újjá. Ez a könyv elmagyarázza, hogyan jött létre ez az új párt. Rómára összpontosítva elmagyarázza, hogy a PCI újjászületéséhez a kommunista gondolkodás más, disszidens irányzatainak leigázására volt szükség. Róma 1943-44-es kilenc hónapos német megszállása alatt a disszidens kommunisták létrehozták a főváros legnagyobb ellenállási formációját, az Olasz Kommunista Mozgalmat (MCd'I), amely a főváros borgáti nyomornegyedében társadalmi lázadást gerjesztett.
A szerző az olasz kommunizmus újjászületésének meghatározásáért folytatott háborús küzdelmet vizsgálja, és azt, hogy a kommunisták harcos kisebbsége miként gyökereztette tevékenységét a megszállt lakosság mindennapi életében. A tanulmány különösen a sorozással szembeni ellenállás és a munkaszolgálat elleni lázadás szerepére összpontosít a partizánbandákba való toborzásban, valamint arra, hogy a kommunista harcosok hogyan próbálták ezeket az újoncokat aktív politikai nevelési erőfeszítésekkel formálni. E disszidensek politikai írásait, autodidakta marxizmusukat és azokat a társadalmi körülményeket tanulmányozva, amelyek között ez kialakult, ez a könyv egy gyakran figyelmen kívül hagyott földalatti kultúrára is fényt derít az 1943 szeptemberében kezdődő fegyveres ellenállást megelőző években.
Az olaszországi disszidens kommunizmus szinte ismeretlen történetét tárja fel, az olyan felismerhetőbb hagyományokon kívül, mint a trockizmus vagy a bordigizmus, ez a könyv újszerű perspektívát nyújt az olasz történelem számára. Érdekes lesz azok számára, akik a politikai és társadalomtörténet tágabb témakörét, de konkrétabban a második világháborús ellenállást és a háború utáni európai baloldalt kutatják.
