Olvasói vélemények
Összegzés:David Broder Mussolini unokái című könyve a fasizmus olaszországi örökségének alapos és jól kutatott feltárása, amely a fasizmus történelmi gyökereit és mai következményeit vizsgálja. A könyvet dicsérik hozzáférhetősége és lebilincselő elbeszélése miatt, amely kritikus elemzést nyújt mind az olasz szélsőjobboldalról, mind pedig arról a politikai környezetről, amely lehetővé tette virágzását.
Előnyök:⬤ Jól megírt és éleslátó
⬤ rövid formátumban rengeteg információt tartalmaz
⬤ a fasizmus örökségének éleslátó elemzése
⬤ könnyen olvasható
⬤ lebilincselő, szellemes elbeszélés
⬤ alaposan kutatott
⬤ kritikus reflexiókat kínál mind a jobb-, mind a baloldalról az olasz politikában
⬤ figyelmeztetésként szolgál az Európában kialakulóban lévő posztfasiszta mozgalmakra.
Hátrányok:A kritikák nem említik közvetlenül, de a lehetséges kritikák között szerepelhet, hogy a könyv mélységének teljes kiaknázásához szükség lehet az olasz politikatörténet bizonyos előzetes ismereteire.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Mussolini's Grandchildren: Fascism in Contemporary Italy
Könyv tartalma:
"Lenyűgöző és éleslátó, a kortárs olasz neofasizmusról szóló beszámoló egyszerre eredeti és megrázó" - John Foot, történész.
Az olasz politika leggyorsabban növekvő ereje Giorgia Meloni Fratelli d'Italia nevű pártja - egy olyan párt, amelynek közvetlen származása Mussolini rendszeréből ered. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülő párt ádáz kultúrharcot vívott a baloldal ellen, polarizálta a második világháború körüli politikai vitákat, és még a 2022-es olaszországi általános választásokon is a legnagyobb szavazatarányt szerezte meg. Nyolcvan évvel Mussolini bukása után örökösei és tisztelői ismét a hatalomátvétel küszöbén állnak. Hogyan is alakult ki pontosan ez a helyzet?
A Mussolini unokái Olaszország önjelölt "posztfasiszta" mozgalmait vizsgálja, amelyek a történelmi fasizmusban gyökereznek, mégis azt állítják, hogy "túlléptek" rajta. David Broder rávilágít a szélsőjobboldali politika második világháború óta történt újjáalakulására, és megvizsgálja a fasiszták főáramba való integrálását célzó parlamenti arc és a szélsőséges szélsőséges csoportok közötti kölcsönhatást, amelyek szélsőségességük ellenére fontos szerepet játszanak a szélesebb szélsőjobboldal táplálásában.
A Fratelli d'Italia megőrizte a fasiszta szubkultúrák feletti hegemóniáját, miközben számos pragmatikusabb politikai álláspontot fogalmazott meg, a kemény iszlámellenességet és antikommunizmust az Európai Unió és a NATO támogatásával ötvözve. Miközben az olasz társadalomban az antifasiszta ellenerők egyre fogyatkoznak, a szélsőjobboldali párt küldetése, amely a történelmi fasizmus megváltására, politikai örököseinek legitimálására és a mainstream politika terepének megváltoztatására irányul, riasztóan sikeresnek bizonyul.
