Az ópiumkultúra: A kínai hagyomány művészete és rituáléja

Olvasói vélemények

Az ópiumkultúráról szóló könyv az ópiumhasználat történelmi, kulturális és gyakorlati aspektusainak alapos vizsgálatát mutatja be. Míg sok olvasó dicséri részletes meglátásait és informatív írását, néhányan kritizálják elfogultságát és túlzott részletességét, különösen az ópiumhasználat mechanikáját illetően.

⬤ Rendkívül részletes és informatív, átfogó képet nyújt az ópium kulturális jelentőségéről.
⬤ Magával ragadó és jól megírt, az olvasót bevonja az elbeszélésbe.
⬤ Egyedülálló nézőpontot kínál az ópium történetéről és használatáról, kitérve mind a gyógyászati, mind a rekreációs szempontokra.
⬤ Hasznos az ópium tárgyak története iránt érdeklődő gyűjtők és magánszemélyek számára.

⬤ A szerző érezhetően elfogult az ópiummal szemben, amit néhány olvasó aggasztónak talál.
⬤ A könyv egyes területeken túlságosan részletes, különösen az ópiumhasználat technikai aspektusait illetően, ami egyes olvasókat túlságosan megterhelhet.
⬤ Egyesek szerint a hangvétel inkább tudományos és tankönyvszerű, mintsem a téma lebilincselő feltárása.

(21 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Opium Culture: The Art and Ritual of the Chinese Tradition

Könyv tartalma:

Az ópium történetének és használatának részletes tanulmánya.

- Vizsgálja az ópium, mint jelentős gyógynövény és népszerű nyugtatószer használatát.

- Részletezi a kínai hagyományban követett ópium-gyakorlatokat.

- Tartalmaz információkat az ópium modern gyógyszeripar általi visszaszorításáról.

Ópium. Már a szó hallatán is egzotikus országok titkos szobáinak képét idézi fel, ahol a lomha dohányosok álmélkodnak az illatos mákfüst kék ködében, és hosszú bambuszpipákból szívják be, amelyeket a jáde lámpa rubinszínű lángja fölé tartanak. Ma azonban nagyon kevés pontos információ áll rendelkezésre egy olyan anyagról, amely 300 éven át világszerte emberek millióinak életében központi szerepet játszott.

Az ópiumkultúrában Peter Lee lenyűgöző elbeszélést nyújt, amely az ópiumhasználat művészetének és mesterségének minden aspektusára kiterjed. Az ópium hosszú és színes történetének tömör bemutatásával és annak történetével kezdődően, hogy miként került Kínában az ópium élvezeti célú füstölésére, Lee részletes leírást nyújt a termesztés és a betakarítás folyamatáról; az ópium kínai módra történő füstöléséhez szükséges eszközök és kellékek egzotikus leltáráról; az ópium jelentős gyógynövényből a modern gyógyszeripar által elnyomott kábítószerré válásáról; az I Csinggel, a taoizmussal és a kínai orvoslással való kapcsolatáról; valamint e nagy múltú ázsiai szokás művészetéről, kultúrájáról, filozófiájáról, farmakológiájáról és pszichológiájáról. Az ópiumot szívó irodalmi és művészeti személyiségektől - például Jean Cocteau-tól, Pablo Picassótól, Herman Melville-től és Samuel Taylor Coleridge-től - származó érdekes idézetekkel tarkított szöveg tele van rég elfeledett ópium-árkánumok gyöngyszemeivel, és eloszlat számos, az ópiumról és használóiról szóló mítoszt.