Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az Oxford „Very Short Introductions” sorozatának része, amely tömör áttekintést nyújt az orosz forradalomról, annak legfontosabb eseményeiről és következményeiről. Míg egyes olvasók értékelik a tömörített formátumot és az áttekinthetőséget, mások szerint a könyv sűrű, nem koherens, és előzetes ismereteket feltételez a témában, ami korlátozhatja a kezdők számára a hozzáférhetőségét.
Előnyök:** Tömör és információdús. ** Világos áttekintést nyújt az orosz forradalomról. ** Kiváló a témában némi előismerettel rendelkező olvasók számára. ** Jó kiindulópont a további kutatáshoz, átfogó olvasmánylistával. ** Hordozható mérete megkönnyíti az útközbeni olvasást.
Hátrányok:** Előzetes ismereteket feltételez az orosz történelemről, ami a kezdőket összezavarhatja. ** A sűrű írásmód ronthatja az élvezetet és a megértést. ** Hiányzik a koherens folyam, és ugrál az egyes időszakok között, ami zavart okoz. ** Egyes részek túlságosan technikai jellegűek és szárazak. ** A kritikusok szerint „lealacsonyítja” a témát, ami csalódást okozhat néhány olvasónak.
(32 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Russian Revolution: A Very Short Introduction
Könyv tartalma:
Ez a tömör, közérthető bevezető elemző leírást nyújt az 1917 és 1936 közötti szovjet-oroszországi eseményekről és fejleményekről. Megvizsgálja a forradalom hatását a társadalom egészére - a különböző osztályokra, etnikai csoportokra, a hadseregre, a férfiakra és nőkre, a fiatalokra.
Központi törekvése annak megértése, hogy az egyik uralmi struktúrát hogyan váltotta fel egy másik. A könyv rögzíti a politika elsőbbségét, de a politikai fejleményeket határozottan a hatalmas gazdasági, társadalmi és kulturális változások kontextusába helyezi.
A kommunizmus bukása óta sokat gondolkodtak az orosz forradalom jelentőségéről. A könyv elveti a forradalom jelenleg befolyásos, liberális értelmezését egy olyan értelmezés javára, amely a forradalmat egy elmaradott, modernizációra és felvilágosodásra törekvő, de politikai zsarnokságban végződő társadalom ellentmondásaiban gyökerezőnek tekinti.
