Az utak most véget értek: Rolf Jacobsen válogatott és utolsó versei

Olvasói vélemények

A könyvben Rolf Jacobsen norvég nyelvről szakszerűen lefordított, kísérteties versei az emberiség, a spiritualitás, a halál és a természet témáit járják körül egy átalakuló világban. A versekben jelenlévő érzelmi mélység és reménykedés maradandó benyomást hagy az olvasóban.

Szakértő fordítás, mély érzelmi hatás, mély témák feltárása, reménykedés a szomorúság közepette és emlékezetes képi világ.

Egyes olvasók a halál és a változás témáit kihívásnak vagy sötétnek találhatják, bár a versek végső soron reményt keltőek.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Roads Have Come to an End Now: Selected and Last Poems of Rolf Jacobsen

Könyv tartalma:

A norvég Rolf Jacobsen az egyik legelismertebb európai író, ahogy Robert Bly bevezetőjében rámutat: „Ez a nagyszerű költő oly kevéssé ismert az Egyesült Államokban”. Ez a kétnyelvű kiadás, amely Jacobsen tíz kötetének legjobb műveiből válogat, segít orvosolni ezt a helyzetet.

A kötethez három elhivatott fordító járul hozzá. Robert Bly fordításai azt a ragyogást ünneplik, amellyel Jacobsen a Föld összetett szépségét dicséri; Robert Hedin a vidékre, a teremtményekre és a csillagversekre összpontosít; Roger Greenwald pedig nehéz érzelmeket rajzol ki Jacobsen töltött utolsó verseiből, amelyeket akkor írt, amikor felesége halálos betegséggel küzdött - mint amikor a második világháború alatti, keserűen hideg esküvőjük napjára emlékezik:

A templomba vezető utat szögesdrót zárta el.

Emlékszem, hogy átmásztunk a plébánia kerítésén.

-Hé, a ruhád beakadt.

-Nem, nem ott, hanem ott.

A jéggel borított barázdákon tapostunk végig.

krumpliföldön, egészen a lelkészig.

Aki a miseruhájában volt és

a Szentírást készenlétben tartotta.

-A szerelem egy út, amin járnod kell, mondta. Igen, mondtuk.

De uram, milyen sáros volt a lábunk!

Mikor lefeküdtünk aznap este

Mindketten sírtunk egy nagyot. Isten

Tudja, miért.

És akkor kezdődött a hosszú élet.

Rolf Jacobsen 1907-ben született, és felnőtt életét Oslótól északra élte le. Újságíróként és újságszerkesztőként dolgozott, és döntő szerepet játszott a modernizmus bevezetésében a norvég költészetbe. Költészetét közel harminc nyelvre fordították le. A Norvég Nyelvi és Irodalmi Akadémia tagja volt, számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, köztük a Norvég Kritikusok Díjával és a Svéd Akadémia Nagy Északi Díjával. Jacobsen 1994-ben halt meg.