Az utolsó ember

Olvasói vélemények

Mary Shelley „Az utolsó ember” című regénye egy összetett regény, amely az elszigeteltség, a társas kapcsolatok és az emberi lét témáit járja körül egy disztópikus környezetben. Míg sok olvasó értékeli a próza mélységét és a történet érzelmi mélységét, mások a nyelvezetet virágzónak és a tempót lassúnak találják, ami vegyes kritikákat eredményez az elbeszélésről és az irodalmi stílusról.

⬤ Gazdag, költői nyelvezet és élénk képi világ, amely erős érzelmeket vált ki.
⬤ Mély filozófiai meglátások a társasággal és az emberi kapcsolatokkal kapcsolatban, ami az olvasót egzisztenciális kérdéseken való elmélkedésre készteti.
⬤ Az apokaliptikus műfaj egyedülálló perspektívája, mivel a disztópikus irodalom egyik korai példája.
⬤ Magával ragadó jellemfejlődés és érzelmi mélység, különösen a főhős veszteségen és kétségbeesésen át vezető útját követve.

⬤ Az elbeszélést gyakran tartják terjedelmesnek és túlzottan virágosnak, ami egyes olvasók számára unalmassá teszi.
⬤ A tempó lassú, különösen a középső részeknél, ami megvonhatja a figyelmet.
⬤ A cselekmény és a környezet egyes elemei elavultnak tűnnek, és hiányzik belőlük a jövőbe tekintő látásmód, különösen a technológiai fejlődés tekintetében.
⬤ Több olvasó szerint a kiadás rosszul szerkesztett, számos hiba zavarja az olvasás élményét.

(166 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Last Man

Könyv tartalma:

Aztán jött a vírus, és a világ is megváltozott.

Mary Shelley leginkább a Frankenstein című gótikus regény szerzőjeként ismert. Az utolsó ember egy apokaliptikus sci-fi regény.

Lionel Verney az utolsó élő ember a Földön, miután a 21. század végén egy rablójárvány hirtelen, szerencsétlen klímaváltozást és véget nem érő fegyveres konfliktusokat kísérő ragályos járványt kap.