Last Scene of All: Representing Death on the Western Stage
A klasszikus tragédiában a halál a befejezés: a katarzis szimbolikus pillanata, amelyet a közönség a színházi és kulturális hagyományoknak megfelelően értelmez.
Ugyanakkor minden színpadi halál nem befejezés is: csak egy az ismétlődő (újra)előadások sorában, egy színész által, aki újra élni (és meghalni) fog. A hat évszázadon és hét országon átívelő tanulmány azt vizsgálja, hogy a különböző drámaírók hogyan viszonyultak ehhez a feszültséghez, a halál mint téma és mint gyakorlat, mint kulturálisan befolyásolt szimbólum és mint véget nem érő vég.
Az esszék nyomon követik, hogy a nyugati szerzők a tizenhatodik század óta hogyan játszottak a befejezés és a lezárás klasszikus elképzeléseivel és azokkal szemben, és feltárják a fizikai színpad lehetőségeit és korlátait az emberi halandósággal való szembenézés terén. Jessica Goodman az oxfordi St Catherine's College docense és a francia nyelv oktatója.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)