Értékelés:

Juliana Geran Pilon „The Utopian Conceit” című könyvét nagyra értékelik a politikai filozófia mélyreható feltárása miatt, amelyben a történelmi ismeretek és a pszichológiai meglátások keverednek. A recenzensek hangsúlyozzák a könyv fontosságát a politikatudomány, a filozófia és a történelem hallgatói számára, és kiemelik a könyv jelentőségét az utópikus eszmékről és azok következményeiről szóló kortárs vitákban.
Előnyök:⬤ Mélyen kutatott és gyönyörűen megírt
⬤ széleskörű filozófiai és politikatörténeti ismereteket ötvöz
⬤ pszichológiai betekintést nyújt és megérti a populáris kultúrát
⬤ kihívja az olvasót, hogy mérlegelje az utópikus eszmék következményeit
⬤ a diákok számára alapvető fontosságúnak és a jelenlegi politikai diskurzus szempontjából relevánsnak ítélték.
Néhány recenzens megemlíti, hogy terjedelmes kritikáikhoz nem lehet hozzáférni, ami esetleges cenzúrára utal; egyes olvasók nehezen tudnak majd foglalkozni a kihívást jelentő tézisekkel.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Utopian Conceit and the War on Freedom
A Szovjetunió váratlan összeomlása után a "baloldal" és a "jobboldal" kategóriáit továbbra is használják a politikai ideológiák leírására, történelmi kétértelműségük és közös utópisztikus gyökereik ellenére. Az idealista hit, hogy egy tökéletes világ lehetséges, továbbra is a messianisztikus megváltás egzisztenciális reményében él.
Ez a hit a Biblia apokaliptikus elbeszéléseinek középpontjában állt, és azt tükrözi, amit a görögök önhittségnek, az önhittség végzetes és pusztító formájának neveztek. Ez az önhittség újra megjelent a korai kereszténység gnosztikus szektáiban, majd a középkori millenarizmusban, a jakobinizmusban, a marxizmusban, a fasizmusban és a szekuláris "liberális" kollektivizmusban. A mai szalafista iszlám ennek az aljas hagyománynak a legújabb megnyilvánulása.
A neves politikai filozófus, Juliana Geran Pilon Az utópisztikus önhittség és a szabadság elleni háború című könyvében ennek a rosszindulatú ideológiának a gyökereit tárja fel, amely mind az antikapitalizmus, mind az antiszemitizmus közös őse a mai világban, ahol a politikai és vallási szabadságot egyre nagyobb támadások érik. A burjánzó vallási és filozófiai szkepticizmus, valamint a nemzeti és etnikai elfajzások korában a vallási és kvázi-vallási ideológiák, amelyek egész közösségek becsmérlésére és megsemmisítésére törekszenek, szembeszállnak a zavarodott, bűntudattól szenvedő, materialista és gyakran nihilista nyugati társadalommal, és aláássák azt.
Ebben a merész és dinamikus könyvben Pilon amellett érvel, hogy az alkotmányos demokrácia alapját képező szabadság és pluralizmus határozott védelme elengedhetetlen a civilizáció túléléséhez. A kulturálisan érzékeny és empirikusan tesztelt felvilágosító munkát, amely a dezinformáció és a terror elleni megalkuvás nélküli védekezésre épül, minden civilizált nemzetnek, de különösen az Egyesült Államoknak kell folytatnia, mivel szerepe a változó világban egyre inkább átalakul.