Értékelés:
A könyv a liberalizmus jelentős és időszerű feltárása, amely az alapító atyáktól a kortárs vitákig követi nyomon a liberalizmus fejlődését. A szerző, Juliana Pilon, a liberalizmus paradox természetét tárja fel, kiemelve eredeti ígéretét és a különböző politikai ideológiák általi eltorzítását.
Előnyök:A könyv lebilincselő és jól megírt, átfogó történelmi perspektívával, amely kitér a liberalizmus eredetére és idővel bekövetkezett változásaira. Fontosnak tartják a tudósok számára, és betekintést nyújt Amerika alapító hagyományaiba és elveibe.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a tartalom erősen az ideológiai kritikákra összpontosít, ami egyoldalúnak tűnhet, vagy hiányozhatnak bizonyos, a liberalizmussal kapcsolatos perspektívák.
(3 olvasói vélemény alapján)
An Idea Betrayed: Jews, Liberalism, and the American Left
Amikor Abraham Lincoln "majdnem kiválasztott nemzetnek" nevezte Amerikát, egyszerre hivatkozott az Ószövetségre és az alapítóknak a két szövetségi közösség közös eszményébe vetett hitére: az egyenlő szabadságra. A Függetlenségi Nyilatkozat ezt az eszményt hirdette.
Alkotmányunk megalapozta azt. Bár a polgárháborúra volt szükség a rabszolgaság eredendő bűnének eltörléséhez, az egyenlő szabadság meghatározta a nemzet filozófiai alapját. A tizenkilencedik század végétől kezdve azonban az alkotmányosan korlátozott kormányzás mellett megvalósuló szabadságról alkotott elképzelés progresszivizmussá változott.
A kollektivizmus és a szcientizmus agresszív keveréke, amelyet a marxizmus és más mérgező európai ideológiák tápláltak, korai kifejeződése az eugenika volt, később pedig az ambiciózus központi tervezés. Eközben a bevándorlók beáramlása a gazdasági kényszerhelyzet idején széles körben elterjedt idegengyűlöletet szított, míg a gyakran zsidókkal összefüggésbe hozott pénzügyi nyereséggel szembeni populista bizalmatlanság az antiszemitizmust szította.
Idővel az egyenlő szabadság kegyvesztetté vált. Az eszmei elit körében a "jobboldali" és a "konzervatív" pejoratív jelzővé vált. A Szovjetunió felemelkedése és a második világháború után azonban vízválasztónak bizonyult az amerikaiak, különösen az amerikai zsidók számára, mivel ezek a fejlemények a liberális eszmét tisztázó geopolitikai kontextusba helyezték.
Ma, amikor az egyenlőséget és a méltányosságot gyakran szinonimaként használják, az antikapitalizmus, az antiszemitizmus és a cionizmus-ellenesség összefonódása került előtérbe, miközben az iszlamisták közös ügyet csinálnak a szabadság belső ellenségeivel. Tekintettel a tétre, a zsidóknak újra meg kell erősíteniük ősi hagyományaik alapelveit, amelyek egyben Amerika alapelvei is.
