Beszélt-e Jézus görögül? A görög dominancia felbukkanó bizonyítékai az első századi Palesztinában

Olvasói vélemények

A könyv a görög nyelv dominanciája mellett érvel, mint Jézus és tanítványai által az első századi Palesztinában beszélt nyelv mellett, meggyőző érvekkel és széles körű kutatásokkal támasztva alá az arámi hipotézist. A szerző jól felépített, régészeti és szöveges bizonyítékokkal alátámasztott tézist mutat be annak bizonyítására, hogy az Újszövetségben nem az arámi, hanem a görög nyelvet használták.

⬤ Jól érvelő és izgalmas olvasmány
⬤ kiváló ismeretek a témában
⬤ világos és strukturált előadásmód
⬤ alapos kutatás és első kézből származó források bevonása
⬤ meggyőző hipotézist mutat be, amely megkérdőjelezi az arámi hipotézist
⬤ kiterjedt bizonyítékokat szolgáltat régészeti és szöveges anyagokból
⬤ ajánlott az újszövetségi tanulmányok iránt érdeklődőknek.

⬤ Nem tárgyalja az egyedi görög szókincset vagy stílust, amely az eredeti nyelvű szerzőségre utalhatna
⬤ egyes olvasók számára az ógörög nyelv ismerete nélkül nehezen érthetőek lehetnek a benne szereplő görög szövegek
⬤ bár a könyv meggyőző, nem ad végleges választ a görög nyelvhasználat mértékére vonatkozóan.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Did Jesus Speak Greek?: The Emerging Evidence of Greek Dominance in First-Century Palestine

Könyv tartalma:

Jézus beszélt görögül? A kérdésre adott igenlő válasz kétségtelenül megkérdőjelezi a hagyományos előfeltevéseket. A kérdés közvetlenül kapcsolódik Jézus szavainak és teológiájának történeti megőrzéséhez.

Jézus tanításának hitelességét hagyományosan az eredeti arámi nyelv helyreállításához kötik, amely feltehetően az evangéliumok alapjául szolgál. Az arámi hipotézis arra következtet, hogy az evangéliumok Jézus tanításainak teológiai kiterjesztését, vallási propagandát vagy kirívó elferdítését jelentik. Következésképpen Jézus tanításainak eredeti arámi nyelvének feltárása elválasztja a történelmi Jézust a mitikus személyiségtől.

G. Scott Gleaves a Did Jesus Speak Greek? című könyvében azt állítja, hogy az arámi hipotézis nem megfelelő a történelmi Jézus-kutatás kizárólagos kritériumaként, és nem veszi megfelelően figyelembe az első századi Palesztina többnyelvű kultúráját.

A régészeti, irodalmi és bibliai adatokból származó bizonyítékok a görög nyelvi dominanciát bizonyítják a római Palesztinában a Kr. u.

első században. A bizonyítékok ilyen túlsúlya nemcsak ahhoz a következtetéshez vezet, hogy Jézus és tanítványai görögül beszéltek, hanem annak elismeréséhez is, hogy a görög nyelvű Újszövetség általában és különösen Máté evangéliuma eredeti művek, és nem a mögöttes arámi források fordításai.