Olvasói vélemények
Összegzés:Andrew Bamford „Sickness, Suffering, and the Sword: The British Regiment on Campaign, 1808-1815” című könyve alapos elemzést nyújt a brit hadsereg ezredrendszeréről a napóleoni háborúk idején. Különböző jelentős témákkal foglalkozik, mint például a munkaerő fenntarthatósága, a parancsnokok hatása a csapatok jólétére, a halálozási arányok, valamint az ellátási logisztika, különösen a lovak és az öszvérek tekintetében. A részletes kutatás értékes betekintést nyújt a hadtörténelem iránt érdeklődő olvasóknak, különösen a brit hadseregnek ebben az időszakban a kihívásokkal szembenézett kihívásaival kapcsolatban.
Előnyök:⬤ A brit hadsereg ezredrendszerének átfogó kutatása és elemzése.
⬤ Olyan fontos témákkal foglalkozik, mint a munkaerő fenntarthatósága, a csapatok morálja és a logisztikai kihívások.
⬤ Egyedülálló betekintést nyújt a hadtörténetekben gyakran figyelmen kívül hagyott kérdésekbe, például a betegségek hatásaiba és a teherállatok szükségességébe.
⬤ Értékes a napóleoni háborúkkal behatóan foglalkozó olvasók számára.
Hátrányok:⬤ A sűrű adatok és a részletesség túlságosan megterhelheti az alkalmi olvasót.
⬤ Néhány olvasó számára a logisztikára és a struktúrára való összpontosítás kevésbé lesz lebilincselő, mint a hagyományosabb háborús elbeszélések.
⬤ Korlátozottan vonzó azok számára, akik nem kifejezetten a hadtörténelem iránt érdeklődnek.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Sickness, Suffering, and the Sword: The British Regiment on Campaign, 1808-1815
Könyv tartalma:
Bár egy hadsereg sikerét gyakran a harci eredményekben mérik, győzelmei olyan erősségeken múlnak, amelyek a terepen kevésbé nyilvánvalóak. A Sickness, Suffering, and the Sword című könyvében Andrew Bamford hadtörténész értékeli a brit hadsereg hatékonyságát a napóleoni háborúk alatti tartós hadjáratokban. Eközben friss és ellentmondásos képet nyújt Nagy-Britannia katonai rendszeréről, bemutatva, hogy a hadjáratok sikere vagy kudarca inkább az ezredegységek mindennapi tapasztalatain, mint a hadsereg egészén múlott.
Bamford a címét Moyle Sherer százados szavaiból meríti, aki 1816-1817 telén a félszigeti háború alatti szolgálatáról írt beszámolót: "Az ezredemet soha nem kezelték nagyon durván a terepen...". De sajnos! Ami a betegség, a szenvedés és a kard között van, kevés, nagyon kevés ilyen ember van már". Bamford azt állítja, hogy ezek a napi csapások olyan, gyakran figyelmen kívül hagyott tényezők, mint a nem harci halálesetek és a lovak ereje és veszteségei határozták meg a csatatéren elért eredményeket.
A tizenkilencedik században a brit hadsereg inkább ezredek gyűjteménye volt, mint egyetlen egységes testület, és az ezredrendszer viselte a felelősséget a munkaerő-utánpótlásért ezen a területen. 1808 és 1815 között, amikor Nagy-Britannia a katonai képességeit messze meghaladó globális konfliktusban küzdött, a rendszer majdnem összeomlott. Csupán néhány előny ellensúlyozta szűken azt, hogy a hadsereg egyre kevésbé tudta kielégíteni a létszámigényt. Ez a könyv ezeket a kritikus dinamikákat vizsgálja Nagy-Britannia legfontosabb XIX. század eleji hadjárataiban: a félszigeti háborúban (1808-1814), a Walcheren-expedícióban (1809), az amerikai háborúban (1812-1815), valamint az 1813-tól kezdődően Észak-Európában egyre növekvő kötelezettségvállalásokban.
Az elsődleges dokumentumokból merítve Bamford statisztikai elemzése összehasonlítja az ezredek és a különböző hadszínterek közötti hatalmas különbségeket, és kiegészíti a brit hadsereg egészségéről és betegségéről szóló legújabb tanulmányokat.
