Olvasói vélemények
Összegzés:Az Andrew Bamford által írt Sickness, Suffering, and the Sword: The British Regiment on Campaign, 1808-1815 című könyv a brit hadsereg létszámgazdálkodásának mélyreható elemzését nyújtja a napóleoni háborúk idején, megvizsgálva az ezredrendszer erősségeit és gyengeségeit, a parancsnokok hatását, valamint a betegségek és nélkülözés miatti katonák halálozásának okait. A könyv jól megalapozott, és értékes kontextust nyújt a brit hadsereg terepen mutatott hatékonyságának megértéséhez.
Előnyök:⬤ A brit ezredrendszer és a hadsereg hatékonyságára gyakorolt hatásának alapos elemzése.
⬤ Átfogó kutatás és jól bemutatott adatok.
⬤ Foglalkozik a katonai logisztika egyedi aspektusaival, beleértve a munkaerő fenntarthatóságát és a lovak és öszvérek szerepét.
⬤ Értékes azok számára, akik a napóleoni háborúk alatti brit hadsereget tanulmányozzák.
Hátrányok:⬤ Egyes olvasók számára túlságosan kiterjedtnek vagy hiánypótlónak tűnhet az egyes témákra való részletes összpontosítás.
⬤ A téma összetettsége nyomasztó lehet a hadtörténelemben járatlanok számára.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Sickness, Suffering, and the Sword: The British Regiment on Campaign, 1808-1815
Könyv tartalma:
Bár egy hadsereg sikerét gyakran a harci eredményekben mérik, győzelmei olyan erősségeken múlnak, amelyek a terepen kevésbé nyilvánvalóak. A Sickness, Suffering, and the Sword című könyvében Andrew Bamford hadtörténész értékeli a brit hadsereg hatékonyságát a napóleoni háborúk alatti tartós hadjáratokban. Eközben friss és ellentmondásos képet nyújt Nagy-Britannia katonai rendszeréről, bemutatva, hogy a hadjáratok sikere vagy kudarca inkább az ezredegységek mindennapi tapasztalatain, mint a hadsereg egészén múlott.
Bamford a címét Moyle Sherer százados szavaiból meríti, aki 1816-1817 telén a félszigeti háború alatti szolgálatáról írt beszámolót: "Az ezredemet soha nem kezelték nagyon durván a terepen...". De sajnos, ami a betegség, a szenvedés és a kard között, kevés, nagyon kevés ilyen ember van most". Bamford azt állítja, hogy ezek a napi csapások olyan, gyakran figyelmen kívül hagyott tényezők, mint a nem harci halálesetek és a lovak ereje és veszteségei határozták meg a csatatéren elért eredményeket.
A tizenkilencedik században a brit hadsereg inkább ezredek gyűjteménye volt, mint egyetlen egységes testület, és az ezredrendszer viselte a felelősséget a munkaerő-utánpótlásért ezen a területen. 1808 és 1815 között, amikor Nagy-Britannia a katonai képességeit messze meghaladó globális konfliktusban küzdött, a rendszer majdnem összeomlott. Csupán néhány előny ellensúlyozta szűken azt, hogy a hadsereg egyre kevésbé tudta kielégíteni a létszámigényt. Ez a könyv ezeket a kritikus dinamikákat vizsgálja Nagy-Britannia legfontosabb XIX. század eleji hadjárataiban: a félszigeti háborúban (1808-1814), a Walcheren-expedícióban (1809), az amerikai háborúban (1812-1815), valamint az 1813-tól kezdődően Észak-Európában egyre növekvő kötelezettségvállalásokban.
Az elsődleges dokumentumokból merítve Bamford statisztikai elemzése összehasonlítja az ezredek és a különböző hadszínterek közötti hatalmas különbségeket, és kiegészíti a brit hadsereg egészségéről és betegségéről szóló legújabb tanulmányokat.
