Bevezetés az elektrosztatikus hullámok lineáris elméleteibe és módszereibe plazmákban

Eredeti címe:

An Introduction to the Linear Theories and Methods of Electrostatic Waves in Plasmas

Könyv tartalma:

A modern plazmafizika, amely magában foglalja a hullám-részecske kölcsönhatásokat és a forró plazmák ütközésmentes természetére jellemző kollektív jelenségeket, 1946-ban született meg, amikor 1. D.

Landau közzétette az ilyen plazmákban lévő lineáris (kis amplitúdójú) hullámok elemzését. Azonban csak mintegy tíz-húsz évvel később, az akkoriban gyorsan fejlődő szabályozott fúziós terület lendületével fordítottak kellő figyelmet mind az elméleti, mind a kísérleti kutatásokban Landau eredeti munkájának fontosságára és következményeire. Azóta a laboratóriumi, a fúziós, az űrkutatásban és az asztrofizikai plazmakutatásban elért eredményeknek köszönhetően fontos fejlődésnek lehettünk tanúi a lineáris és a nemlineáris plazmajelenségek, köztük a plazmaturbulencia megértésében.

Ma a plazmafizika jól fejlett tudományágként áll, amely a hatékony elméleti és kísérleti technikák egységes szerkezetét tartalmazza, és az alkalmazások széles skáláját foglalja magában. Mint ilyen, ma már gyakran szerepel az egyetemi fizika- és mérnöki tantervekben a felsőfokú és az elsőéves diplomások körében.

A modern plazmatanulmányok elengedhetetlen előfeltétele az időben és térben diszperzív közegben, mint például a plazma, a lineáris hullámok megértése, beleértve az ilyen hullámok kinetikus (Landau) elméleti leírását. A tanítási tapasztalatok általában azt mutatják, hogy a hallgatók (végzősök és elsőévesek), amikor először találkoznak a plazmahullámok kinetikai elméletével, nehezen boldogulnak a többdimenziós komplex változós (szinguláris) integrálok és transzformációk szükséges kifinomultságával.