Olvasói vélemények
Összegzés:Kaushik Sunder Rajan „Biocapital” című könyve átfogó elemzést nyújt a biotechnológiai iparágról etnográfiai szemszögből, összehasonlítva az Egyesült Államok és India gyakorlatát. Azt vizsgálja, hogy a biotőke a kapitalizmus új formáját képviseli, ahol a biológiai életet árucikké teszik, és összefonódnak az információs tudományokkal. A könyv kritizálja a neoliberalizmust, és rávilágít a biotechnológia tulajdonjogi küzdelmeire és etikai aggályaira.
Előnyök:A könyv kifinomult interdiszciplináris perspektívát kínál, amely a marxi és a foucault-i elméleteket valós etnográfiai tanulmányokkal ötvözi. Értékes betekintést nyújt a kapitalizmus változó természetébe a biotechnológia szemszögéből, és bemutatja a kulturális és gazdasági erők hatását mind amerikai, mind indiai kontextusban. Az elbeszélés rendkívül tanulságos és informatív a biopolitika, a közgazdaságtan és az élettudományok metszéspontjai iránt érdeklődő olvasók számára.
Hátrányok:Egyes olvasók az elméleti szempontokat összetettnek és sűrűnek találhatják, ami kihívást jelenthet a marxista vagy foucault-i keretekben nem jártasak számára. Az empirikus alapot időnként szétszórtnak érezhetjük, és a több helyszínen végzett etnográfiára való támaszkodás azzal a kockázattal jár, hogy inkább kevésbé tartalmas megfigyelésekké, mint mélyreható elemzéssé válik. Emellett a vállalati környezetek néha titokzatos jellege korlátozza az etnográfiai elkötelezettség mélységét.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Biocapital: The Constitution of Postgenomic Life
Könyv tartalma:
A biotőke jelentős elméleti hozzájárulás a tudománytudományokhoz és a politikai gazdaságtanhoz. Kaushik Sunder Rajan az Egyesült Államokban és Indiában a genomikai kutatás és a gyógyszerfejlesztés piacait több helyszínen végzett etnográfiáján alapuló elemzésében azt állítja, hogy a kortárs biotechnológiákat, például a genomikát csak azokkal a gazdasági piacokkal összefüggésben lehet megérteni, amelyeken belül kialakulnak.
Sunder Rajan 1999 és 2004 között öt éven át végzett terepmunkát biotechnológiai laboratóriumokban és kis induló vállalkozásoknál az Egyesült Államokban (főként a San Francisco-öböl környékén) és Indiában (főként Újdelhiben, Hyderabadban és Bombayben). A tudósokkal, vállalkozókkal, kockázati tőkésekkel és döntéshozókkal folytatott kutatásaira támaszkodva hasonlítja össze a két ország gyógyszerfejlesztését, megvizsgálva a kutatás gyakorlatát és céljait, a finanszírozási mechanizmusokat, a vonatkozó kormányzati szabályozásokat, valamint az ígéretes új technológiákat övező hype-ot és marketinget. Eközben rávilágít a biotechnológiai kezdeményezésekhez kapcsolódó ötletek, információk, tőke és emberek globális áramlására.
Sunder Rajan etnográfiája alapozza meg elméletileg kifinomult vizsgálatát arról, hogy miként alakítja a mai világot a biotechnológia és a piaci erők házassága, amit ő technotudományos kapitalizmusnak nevez. A marxi értékelméleteket a biopolitika foucault-i felfogásával társítva nyomon követi, hogyan váltak az élettudományok a huszadik század végén és a huszonegyedik század elején mind a gazdasági, mind az ismeretelméleti érték jelentős termelőivé.
