Olvasói vélemények
Összegzés:A Kaushik Sunder Rajan által írt Biocapital a biotechnológiai ipar mélyreható feltárása a marxi közgazdaságtan és a foucault-i társadalomelméletek szemüvegén keresztül. A szerző mélyreható etnográfiai elemzést nyújt az Egyesült Államok és India biotechnológiai gyakorlatáról, feltárva, hogyan alakul a kapitalizmus a biotechnológiai forradalommal együtt. A könyv olyan kortárs kérdéseket tárgyal, mint a tulajdonjogok, a köz- és magánszféra közötti partnerségek, valamint a biotechnológia és a politikai hatalom közötti kapcsolat, és ezzel jelentősen hozzájárul a biopolitikáról és a biotőkéről szóló diskurzushoz.
Előnyök:A könyv a biotechnológiai ipar kifinomult és átfogó elemzését nyújtja; kapcsolatot teremt az élettudományokat alakító kulturális, gazdasági és politikai tényezők között. Az olvasók nagyra értékelik a szerző szakértelmét és a néprajzi megközelítést, amely gazdagítja a biotőke mint a kapitalizmus modern formájának megértését. A könyv inspirációként szolgál mások számára is, akik hasonló kutatásokat folytatnak.
Hátrányok:Néhány olvasó számára kihívást jelenthet a tudományos nyelvezet és az elméleti keretek, ami potenciálisan korlátozza a hozzáférhetőséget. A marxista és foucault-i elméletekre való kiterjedt összpontosítás nem biztos, hogy minden hallgatóság számára megfelelő lesz, különösen azok számára, akik a tárgyalt fogalmak gyakorlati alkalmazását keresik.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Biocapital: The Constitution of Postgenomic Life
Könyv tartalma:
A biotőke jelentős elméleti hozzájárulás a tudománytudományokhoz és a politikai gazdaságtanhoz. Kaushik Sunder Rajan az Egyesült Államokban és Indiában a genomikai kutatás és a gyógyszerfejlesztés piacait több helyszínen végzett etnográfiáján alapuló elemzésében azt állítja, hogy a kortárs biotechnológiákat, például a genomikát csak azokkal a gazdasági piacokkal összefüggésben lehet megérteni, amelyeken belül kialakulnak.
Sunder Rajan 1999 és 2004 között öt éven át végzett terepmunkát biotechnológiai laboratóriumokban és kis induló vállalkozásoknál az Egyesült Államokban (főként a San Francisco-öböl környékén) és Indiában (főként Újdelhiben, Hyderabadban és Bombayben). A tudósokkal, vállalkozókkal, kockázati tőkésekkel és döntéshozókkal folytatott kutatásaira támaszkodva hasonlítja össze a két ország gyógyszerfejlesztését, megvizsgálva a kutatás gyakorlatát és céljait, a finanszírozási mechanizmusokat, a vonatkozó kormányzati szabályozásokat, valamint az ígéretes új technológiákat övező hype-ot és marketinget. Eközben rávilágít a biotechnológiai kezdeményezésekhez kapcsolódó ötletek, információk, tőke és emberek globális áramlására.
Sunder Rajan etnográfiája alapozza meg elméletileg kifinomult vizsgálatát arról, hogy miként alakítja a mai világot a biotechnológia és a piaci erők házassága, amit ő technotudományos kapitalizmusnak nevez. A marxi értékelméleteket a biopolitika foucault-i felfogásával társítva nyomon követi, hogyan váltak az élettudományok a huszadik század végén és a huszonegyedik század elején mind a gazdasági, mind az ismeretelméleti érték jelentős termelőivé.
