Bírói statútumok

Olvasói vélemények

Robert A. Katzmann „A jogszabályok megítélése” című könyve a jogszabály-értelmezés összetett témájával foglalkozik, a szigorú textualizmus ellen érvel, és a jogalkotási előzmények felhasználása mellett érvel. Katzmann bírói tapasztalatát és tudományos hátterét ötvözi, hogy éleslátó elemzést nyújtson, így a könyv mind a jogi szakemberek, mind a jogrendszer iránt érdeklődő laikus olvasók számára hozzáférhetővé válik.

A könyvet dicsérik a világos és tömör írásmódja, a jogszabály-értelmezés alapos vizsgálata, valamint a szerző bírói és jogalkotói tapasztalataiból származó egyedi nézőpontja miatt. Hatékonyan foglalja össze a szövegszerűség és a jogalkotási előzmények figyelembevételével kapcsolatos legfontosabb érveket, így értékes forrás a bírák, a jogtudósok és mindenki számára, akit érdekel a törvények értelmezésének megértése.

Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv nem mélyül el eléggé a témában, és átfogóbb elemzést keresnek. Emellett, bár az írás világos, a jogi bonyolultságokba nem mélyen belemélyedők számára túlságosan kimértnek tűnhet.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Judging Statutes

Könyv tartalma:

Egy ideális világban a Kongresszus törvényei - amelyeket szövetségi törvényekként ismerünk - mindig világosan megfogalmazottak és könnyen érthetőek lennének az értelmezésükkel megbízott bírák számára. Sok törvény azonban kétértelmű vagy akár ellentmondásos megfogalmazást tartalmaz. Hogyan kellene tehát a bíráknak megfejteniük a jelentésüket? Csak a szöveghez kellene ragaszkodniuk? Milyen mértékben, ha egyáltalán, kell segítségül hívniuk a jogszabályokon kívüli segédanyagokat? Lényeges-e, hogy a jogalkotó milyen céllal írta meg a törvényt?

Egyes bírák, mint például Antonin Scalia legfelsőbb bíró, úgy vélik, hogy a bíróságoknak a jogszabály nyelvezetét kell figyelembe venniük, és gyakorlatilag semmi mást. Robert A. Katzmann, az Egyesült Államok Második Kerületi Fellebbviteli Bíróságának főbírója tisztelettel nem ért egyet ezzel. A Statútumok megítélése című könyvében Katzmann, aki képzett politológus és bíró is, amellett érvel, hogy alkotmányos rendszerünk a Kongresszust bízza meg a törvények megalkotásával; ezért tiszteletben kell tartani, hogy a Kongresszus hogyan teszi közzé céljait mind magukban a törvényekben, mind a megbízható kísérőanyagokban. Megvizsgálja, hogyan működik az amerikai kormányzat, beleértve azt is, hogyan születnek a törvények, és hogyan értelmezik a különböző ügynökségek a jogszabályokat. Ezután két értelmezési megközelítés, a purposzivizmus (a törvény céljára összpontosítva) és a textualizmus (kizárólag az írott törvény szövegére összpontosítva) bemutatásán keresztül magyarázza el e törvények értelmezésének és alkalmazásának bírósági folyamatát. Katzmann saját tapasztalataiból merítve mutatja be, hogyan zajlik ez a folyamat.

való világban, és néhány javaslattal zárja a bíróságok és a Kongresszus közötti megértés előmozdítására.

Amikor a bíróságok a kongresszus törvényeit értelmezik, figyelembe kell venniük, hogy a kongresszus ténylegesen hogyan működik, hogyan jelzik a törvényhozók a törvények jelentését, és mit várnak el a törvényhozók a törvényeiket értelmező bíróságoktól. A törvény mögött álló törvényhozási jegyzőkönyv valójában része a törvény alapjának, és ezért figyelmet érdemel.