Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Uncertain Hazards: America's Strategy to Subvert the Soviet Bloc, 1947-1956
A hétköznapi polgárok gyakran szerveződnek olyan környezetvédelmi kérdések köré, amelyekkel kapcsolatban kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésre az aktivisták állításainak alátámasztására. El kellene-e utasítanunk ezeket az állításokat, mint hamisakat? Vagy álljunk a polgárok oldalára a szennyezőkkel szemben? Az Uncertain Hazards egyik utat sem választja.
Sylvia Noble Tesh a szennyezés és a közegészségügy közötti összefüggésekkel kapcsolatos tudományos bizonytalanság túlságosan gyakori problémáját vizsgálva rámutat, hogy a probléma nagy része a környezetvédelmi mozgalom újdonságára vezethető vissza. Tesh szerint a tudósok képtelensége arra, hogy a polgárok állításait alátámasztó adatokat találjanak, részben a környezet-egészségügyi tudományokat még mindig befolyásoló "környezetvédelem előtti" feltételezésekből ered. Másrészt az aktivisták meggyőződése, hogy az ipari szennyező anyagok veszélyeztetik az egészségüket, abból ered, hogy a környezetvédelmi mozgalom sikeresen népszerűsíti a természetről alkotott új elképzeléseket.
Tesh rámutat arra, hogy a környezetvédő eszmék miként kezdték befolyásolni a tudományt, és így valószínűbbé tették az ipari szennyezőanyagoknak való kitettség és a közösségek egészségügyi problémái közötti összefüggések felfedezését. Ezek közé tartozik a környezeti okoknak tekintett betegségek körének bővülése, a társadalom legkiszolgáltatottabb polgárainak vizsgálata a szennyezés biztonságos szintjének meghatározásakor, valamint a vegyi keverékeknek való kitettség hatásainak új hangsúlyozása.
Tesh a közösségi aktivisták saját szavait és tapasztalatait felhasználva érvel az ellen az ismert vád ellen, hogy az aktivisták naivak a tudományt illetően. Szerinte pontatlan, ha a szennyezés veszélyes voltáról szóló vitákat laikusok és szakértők közötti vitáknak nevezzük, hanem inkább két szakértői csoport közötti vitáknak.
Az is pontatlan azonban, ha a környezetszennyezéssel kapcsolatos konfliktust kizárólag tudományos szempontból vizsgáljuk. A konfliktusnak kulturálisan fontos erkölcsi dimenziói vannak, és a közösségi aktivisták - bár gyakran öntudatlanul - nagymértékben támaszkodnak a környezetvédelem tanulságaira.
