Blues People

Olvasói vélemények

A könyv az amerikai fekete zene történetének és fejlődésének mélyreható feltárását mutatja be, különös tekintettel a fekete zene társadalmi-politikai összefüggéseire és kulturális jelentőségére. Miközben a könyvet dicsérik mélysége és eredetisége miatt, kritikát is megfogalmaznak, mivel nem nyújt átfogó áttekintést a témában újonnan járók számára, és egyes olvasók megjegyzik, hogy a jazzre helyezi a hangsúlyt a blues helyett.

⬤ Alapos és kronologikus betekintést nyújt a fekete zene amerikai fejlődésébe.
⬤ Kritizálja a mainstream kultúrát és az autentikus fekete zene felhígulását.
⬤ Egyedülálló perspektívát kínál a zene, a történelem és a faji hovatartozás metszéspontjairól.
⬤ Kiemelten ajánlott az afroamerikai zene és kultúra iránt érdeklődőknek.
⬤ Dicséretet kapott tudományos megközelítése és történelmi relevanciája miatt.
⬤ Nagyszerű állapotban és megjelenítésben a könyvet megvásárló olvasók számára.

⬤ Lehet, hogy a bluest vagy a jazzt nem ismerők számára nem hozzáférhető, mivel hiányzik belőle az alapos bevezető tartalom.
⬤ Inkább a jazzre, mint a bluesra összpontosít, ami csalódást okozhat a blues átfogó történetét kereső olvasóknak.
⬤ Egyes mondatok túlságosan hosszúak és nem egyértelműek.
⬤ A későbbi bevezetést kevésbé tartják hatásosnak, mint az eredetit.

(68 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

"Mindenkinek, aki jobban szeretné értékelni és jobban megérteni Amerika legnépszerűbb zenéjét.” -- Langston Hughes

"A rabszolga által az »állampolgársághoz« vezető út az, amit meg akarok nézni. És az analógiámat a rabszolga polgár zenéjén keresztül teszem -- azon a zenén keresztül, amely a legszorosabban kapcsolódik hozzá: a blues és egy későbbi, de párhuzamos fejlődés, a jazz... (Ha) a néger képvisel, vagy szimbolizál valamit az amerikai kultúrában és annak természetében, akkor ezt minden bizonnyal jellegzetes zenéjének kell feltárnia.".

Így írja Amiri Baraka (korábban LeRoi Jones néven ismert) a Blues People, a jazz és a blues helyéről az amerikai társadalom-, zene-, gazdaság- és kultúrtörténetben írt klasszikus művének bevezetőjében. Az Egyesült Államokban élő afrikai rabszolgák zenéjétől az 1960-as évek zenei színteréig Baraka nyomon követi az általa „néger zenének” nevezett zene hatását a fehér Amerikára - nemcsak a zene és a popkultúra kontextusában, hanem a zenén keresztül átadott értékek és szemléletmódok szempontjából is. A zene nyomon követésével ragyogóan megvilágítja az afroamerikaiak befolyását az amerikai kultúrára és történelemre.