Értékelés:
Nam Le „The Boat” című gyűjteménye az elidegenedés, az identitás és az emberi tapasztalat témáit vizsgálja különböző kulturális szemszögből. Míg az írást a lírai minőségéért és érzelmi mélységéért dicsérik, egyes olvasók úgy találják, hogy a kötet szövevényes, túlságosan a háttértörténetekre támaszkodik, vagy hiányzik belőle a hitelesség a kulturális ábrázolásokban. A gyűjteményt figyelemre méltó debütálásnak tartják, bár az egyes történetekre adott reakciók igen eltérőek.
Előnyök:⬤ Gyönyörű és érzékeny írás, amely az olvasót belemeríti a szereplők érzelmi élményeibe.
⬤ Az identitás, az elidegenedés és az emberi lét erős tematikus feltárása.
⬤ Különböző kultúrákban játszódó, lebilincselően változatos történetek, amelyek megmutatják Nam Le írói skáláját.
⬤ Különösen megható nyitó és záró történetek, amelyek mélyen visszhangoznak.
⬤ A gyűjtemény egy tehetséges szerző lenyűgöző debütálása, amely várakozást kelt a jövőbeli művek iránt.
⬤ Néhány olvasó szerint a prózai részek túlságosan bonyolultak vagy feleslegesek, így nehezen követhetőek.
⬤ Kritika a túlzott háttértörténet miatt, ami hátráltatja a karakterek fejlődését és a történet iránti elkötelezettséget.
⬤ A különböző történetekben a karakterek mélysége és fejlődése változó, egyesek laposnak vagy általánosnak tűnnek.
⬤ A kulturális ábrázolások egyesek számára nem tűnnek hitelesnek, ami a történetektől való elszakadást eredményezheti.
⬤ Vegyes reakciók a különböző történetek tempójával és fókuszával kapcsolatban, egyesek úgy érzik, hogy inkább regényrészleteknek tűnnek.
(55 olvasói vélemény alapján)
Lenyűgözően ötletes, mélyen megindító regényes történetek, amelyek Kolumbia nyomornegyedeitől Teherán utcáin, New York Citytől Iowa Cityig, egy apró ausztráliai halászfalutól egy dél-kínai-tengeri elsüllyedő hajóig vezetnek el bennünket, az irodalmi virtuozitás és az érzelmek mesteri bemutatóján. A „Szerelem és becsület és szánalom és büszkeség és együttérzés és áldozat” című nagyszerű nyitótörténetben egy fiatal írót barátai arra ösztönöznek, hogy bányássza elő apja vietnami élményeit - és ami először úgy tűnik, hogy az élet irodalmi kommerszsé alakításának szatírája, az a haza, valamint apa és fia közötti kötelékek transzcendens felfedezésévé válik.
A „Cartagena” zsigeri bepillantást nyújt a kolumbiai életbe, miközben egy tizennégy éves, a végső próbatétel előtt álló bérgyilkos elméjébe hatol. A „Találkozás Elise-szel” című filmben egy idősödő New York-i festő gyászolja teste hanyatlását, miközben arra készül, hogy találkozzon lányával a Carnegie Hallban való debütálásának előestéjén.
Az utolsó, címadó történet pedig kecses szimmetriával tér vissza Vietnamba, egy menekültekkel zsúfolt halászhajóra, ahol egy fiatal nő kötődése egy anyához és kisfiához mindkét nőt megrendítő döntésre kényszeríti. A briliáns, merész, a hang és a nézőpont sokoldalúságáról tanúskodó A csónak rendkívüli szépirodalmi mű, amely az emberi lét lényegét járja körül, és egy elképesztő tehetségű íróról tesz tanúbizonyságot.
