Olvasói vélemények
Összegzés:Daniel Nettle „Boldogság” című könyve tömör és lebilincselő áttekintést nyújt a boldogságról, és interdiszciplináris szemszögből vizsgálja annak különböző tudományos dimenzióit, beleértve a pszichológiát, az idegtudományokat és a közgazdaságtant. Megkérdőjelezi a gyakori tévhiteket azzal kapcsolatban, hogy mi járul hozzá igazán a boldogsághoz, és hangsúlyozza az emberi érzelmek és vágyak összetettségét.
Előnyök:Az olvasók nagyra értékelik a könyv világosságát, humorát és a meglévő kutatások éleslátó szintézisét. Úgy jellemzik, hogy remek bevezetés vagy összefoglaló a téma iránt érdeklődők számára, mivel az összetett gondolatokat közérthetővé teszi. Sokan életbevágónak találták, mivel gyakorlati bölcsességet és új perspektívát kínál. Az írás tömörsége és a felesleges bolygatásoktól való mentessége miatt jegyzik meg, rövid formában rengeteg információt nyújt.
Hátrányok:Egyes kritikák arra összpontosítanak, hogy a szerző időnként nem támasztja alá elméleteit, különösen a neuroticizmust és annak a boldogságra gyakorolt hatását illetően. Néhány olvasó azt kívánta, hogy bizonyos témák, különösen a depresszió általános boldogság melletti emelkedése hosszabb feltárást kapjon. Mások a drogokról szóló vita egyes aspektusait elavultnak vagy túlságosan leegyszerűsítőnek találták.
(31 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Happiness: The Science Behind Your Smile
Könyv tartalma:
Daniel Nettle a pszichiátria, a pszichológia és a filozófia legújabb felismeréseit összegyűjtve világítja meg a boldogságot, a legalapvetőbb emberi vágyat. Nettle megvizsgálja, hogy az emberek alapvetően boldogok vagy boldogtalanok-e, boldoggá tehet-e a siker, milyen gyógymódok működnek a boldogtalanság ellen, miért boldogabbak egyes emberek másoknál, és még sok minden mást.
A könyv tele van lenyűgöző megfigyelésekkel. Felfedezzük az evolúciós okát annak, hogy a negatív gondolatok miért erősebbek, mint a pozitívak. Olvashatjuk, hogy a boldogság országonként változik, a svájciak például sokkal boldogabbak, mint a bolgárok. És megtudjuk, hogy egy 42 évesek körében végzett felmérés szerint - ez az életközépi válság csúcsidőszaka - több mint a fele 10-ből 8-ra, 9-re vagy 10-re értékelte a boldogságát, 90%-uk pedig 5 fölé. A pszichológus Nettle különösen éleslátóan tárgyalja az érzelmek és hangulatok hátterében álló agyi rendszereket, kezdve a szerotonintól az olyan hangulatjavító szereken át, mint a D-fenfluramin, amely kevesebb mint egy óra alatt csökkenti a negatív gondolkodásmódot; egészen az agy azon részéig, amely elektromos stimuláció hatására a jóindulatú nyugalom, sőt az eufória érzését kelti. Végül a Nettle azt sugallja, hogy valószínűleg mindannyian boldogabbak lennénk, ha a jövedelmet vagy az anyagi javakat emberekkel vagy hobbikkal töltött időre cserélnénk, bár a legtöbb ember nem így tesz.
A Boldogság figyelemre méltó portrét nyújt arról az érzésről, amelyben a költők, politikusok és filozófusok mind egyetértenek, hogy a világot valóban ez teszi kerekké.
