Értékelés:

Robert Pape „Bombing to Win” című könyve kritikusan vizsgálja a légierő, mint a hadviselés kényszerítő eszközének történelmi hatékonyságát, és azt állítja, hogy a polgári lakosságot és az ipari infrastruktúrát célzó hagyományos légi hadjáratok nagyrészt kudarcot vallottak a kívánt katonai célok elérésében. Pape átfogó elemzést nyújt a történelem különböző légi hadjáratairól, és arra a következtetésre jut, hogy a sikeres kényszerítés gyakran inkább az ellenfél katonai képességeinek megtagadásáról szól, mint a polgári lakosság megbüntetéséről.
Előnyök:⬤ Alapos történelmi elemzést nyújt a légi hadjáratokról az első világháborútól az Öbölháborúig
⬤ Megkérdőjelezi a stratégiai bombázás hatékonyságával kapcsolatos uralkodó feltételezéseket
⬤ Világos, jól strukturált, adatokkal alátámasztott érveket nyújt
⬤ Különösen éleslátó esettanulmányok Vietnamról és Koreáról
⬤ A közérthető írásmód érthetővé teszi az összetett elméleteket
⬤ A hadtörténelem és a katonapolitika hallgatóinak kifejezetten ajánlott.
⬤ Egyesek szerint a könyvnek előnyére válna a tömörebb szerkesztés, és kevesebb oldalban is bemutathatta volna a téziseit
⬤ A kritikusok megjegyzik, hogy a szerző nagymértékben támaszkodik az olyan terminológiára, mint a „stratégiai” és a „taktikai” bombázás, amit egyes olvasók túlságosan leegyszerűsítőnek találnak
⬤ Bár átfogó, a könyv elavultnak tűnhet, és hiányolhatja a legújabb konfliktusokat
⬤ Néhány kritikus szerint a következtetések nem minden esetben vagy kontextusban teljesen meggyőzőek.
(14 olvasói vélemény alapján)
Bombing to Win: Air Power and Coercion in War
Az amerikai külpolitikai viták első kérdése Iraktól Bosznián át Észak-Koreáig egyre gyakrabban ez: Meg tudja-e oldani a feladatot a légierő önmagában? Robert A.
Pape szisztematikus választ ad. Több mint harminc légi hadjárat eredményeit elemezve, beleértve az Öböl-háború részletes rekonstrukcióját is, azt állítja, hogy a siker kulcsa az ellenség katonai stratégiájának támadása, nem pedig gazdaságának, népének vagy vezetőinek támadása.
A kényszerítő légierő sikeres lehet, de nem olyan olcsón, mint ahogy azt a levegőrajongók szeretnék hinni. Pape megvizsgálja a Németország, Japán, Korea, Vietnam és Irak, valamint Izrael és Egyiptom elleni légitámadásokat, részletesen ismertetve a bombázásokat és a kormányzati döntéshozatalt. A bombázások stratégiai hatékonyságáról szóló részletes elbeszélései a második világháború klasszikus eseteitől az Öbölháborúban alkalmazott légierő rendkívüli rekonstrukciójáig terjednek, amely a közelmúltban titkosítás alól feloldott dokumentumokon alapul.
A légierő elméletéről és gyakorlatáról, valamint politikai hatásairól szóló, immár klasszikusnak számító művében Robert A. Pape segít a katonai stratégáknak és a politikai döntéshozóknak megítélni a különböző légi stratégiák célját, és segít az általános olvasóknak megérteni a politikai vitákat.