Brain-Based Parenting: A gondozás idegtudománya az egészséges kötődés érdekében

Olvasói vélemények

Daniel A. Hughes és Jonathan Baylin „Agyalapú szülői nevelés” című könyve mind a szülők, mind a szakemberek számára ajánlott. A könyv a szülői nevelés mögött álló idegtudományt vizsgálja, hangsúlyozva, hogy a kapcsolatok hogyan alakítják az agy működését, és gyakorlati stratégiákat kínál az egészséges szülői kapcsolatok fenntartásához. Bár a könyv lényeglátó és informatív, egyes olvasók szerint a könyv túl sok klinikai kifejezést tartalmaz, ami a nem szakemberek számára kevésbé hozzáférhetővé teheti.

⬤ Tudományos alapot nyújt a szülői szerep megértéséhez az idegtudományok segítségével.
⬤ Gyakorlati stratégiákat kínál a gyermekekkel való kapcsolat fenntartásához.
⬤ Feltárja a gyermekkori élmények hatását a szülői viselkedésre.
⬤ Jól megírt és könnyen érthető egy összetett témához képest.
⬤ Értékes a szülőkkel és gyermekekkel foglalkozó terapeuták és klinikusok számára.

⬤ Sok klinikai szakkifejezést tartalmaz, ami összezavarhatja az átlagos olvasót.
⬤ Egyes megoldások elérhetetlennek tűnhetnek a blokkolt ellátást tapasztaló szülők számára.
⬤ A példák elsősorban a tinédzserek nevelésére összpontosítanak, ami nem biztos, hogy a fiatalabb gyermekek szüleinek tetszeni fog.

(49 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Brain-Based Parenting: The Neuroscience of Caregiving for Healthy Attachment

Könyv tartalma:

Az egészséges gondoskodás mögött meghúzódó agyi mechanizmusok úttörő feltárásában Daniel A. Hughes kötődésspecialista és Jonathan Baylin veterán klinikai pszichológus végigvezeti az olvasót a neuronális folyamatok, hormonok és vegyi anyagok bonyolult hálóján, amelyek a gondozási késztetéseinket irányítják - és néha meghiúsítják -, feltárva a szülői agy rejtélyeit.

Hughes és Baylin elmagyarázza, hogy a szülők számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megtanulják, hogyan szabályozzák a felmerülő érzelmeket - mélyen és őszintén átéljék azokat, miközben eléggé földhözragadtak és tudatosak maradnak ahhoz, hogy megőrizzék a szülő-gyermek kapcsolatot. A stressz, amely „blokkolt” vagy diszfunkcionális gondozáshoz vezethet, akadályozhatja agyunk eredendő gondozási folyamatait, és negatívan befolyásolhatja erre való képességünket. Miközben a szülő-gyermek kapcsolat mély empátiát és a gyermekeinkről való gondoskodás intenzív motivációját generálhatja, a korai kötődési kapcsolatainkban gyökerező önvédelmi érzéseket is kiválthat, és „nem szülői” impulzusokat szülhet.

A "jó szülővé" válás feltétele, hogy megtanuljuk kezelni ezt a stresszt, megértsük az agyi jeleket, és úgy reagáljunk, hogy az agyat újra a helyes útra tereljük. E célból Hughes és Baylin a gondoskodás öt fő "rendszerét" határozza meg, ahogyan azok az agyhoz kapcsolódnak, elmagyarázva, hogyan működnek, amikor a szülői szerep erős, és mi történik, amikor a jó szülői szerep sérül vagy "blokkolódik". Ennek tudatosításával megtanuljuk, hogyan közelítsünk a gyerekekhez megújult játékossággal, elfogadással, kíváncsisággal és empátiával, hogyan szabályozzuk újra gondozási rendszereinket, hogyan segítsük elő a mélyebb szociális elköteleződést, és hogyan segítsük elő gyermekeink fejlődését.

A klinikai meglátásokkal, tanulságos esetpéldákkal és hasznos illusztrációkkal átszőtt Agyalapú szülői nevelés először hozza napvilágra a gondozás tudományát. Távol attól, hogy csupán gyermekeink viselkedését irányítsuk, fejleszthetjük "szülői agyunkat", és érzéseink neurobiológiai gyökereinek és saját kötődési történeteink jobb megértésével a feszült szülő-gyermek kapcsolatot nyitott, szabályozott és szeretetteljes kapcsolattá alakíthatjuk.