Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 19 olvasói szavazat alapján történt.
Brand New Nation: Capitalist Dreams and Nationalist Designs in Twenty-First-Century India
A Financial Times Év Legjobb Könyve
Az első olyan könyv, amely India mega-publicity kampányait vizsgálja, hogy elméletben elmagyarázza a nemzetállam globális átalakulását vonzó befektetési célponttá.
A huszonegyedik század eleje a globális jövőképalkotás optimista pillanata volt. A fő narratíva a BRICS-országok megjelenése volt - a kapitalista növekedési történetek nagy látványosságának főszereplői, akiket újból a kiaknázatlan tehetség és potenciál erőforrás-gazdag központjaiként bélyegeztek meg, és újonnan nyitottak a külföldi befektetések előtt. A régi, harmadik világbeli nemzetek gyorsan átvették a féktelen kapitalizmus forgatókönyvét abban a reményben, hogy felkerülhetnek a világszínpadra. Ha a gazdasági növekedés csábító ígérete arra hívta a vállalkozókat, hogy fektessenek be a nemzet izgalmas jövőjébe, akkor a nemzet polgárai számára a jó idők utópisztikus vízióit, sőt az elveszett nemzeti dicsőség helyreállítását kínálta. A Brand New Nation ennek a jelenségnek a múltjába és - elkerülhetetlenül - jövőjébe nyúl, valamint azokba az alapvető változásokba, amelyeket a nemzetállamról alkotott felfogásunkban okozott. Feltárja a nemzetállamnak a globális tőke számára vonzó befektetési célponttá történő könyörtelen átalakulásának helyszíni tapasztalatait.
Ahogy Ravinder Kaur provokatívan állítja, a vadonatúj nemzet nem pusztán a tizenkilencedik század újrajátszása. A XXI. században a kapitalista növekedés és a nacionalista vágyak egységes burkaként elevenedett meg. Ma a globális gazdaságban vonzó nemzetmárkának lenni annyit jelent, mint megfelelő nemzetként megerősödni. A tőke beáramlása nemcsak megfiatalítja a nemzetet, hanem a befektetések által táplált nacionalizmust is létrehozza, egy olyan populista energiát, amely a kényszerítés erőteljes eszközévé alakítható. A könyv a modern India történelmére alapozva feltárja az identitásgazdaság és az identitáspolitika, a nyilvánosság és a populizmus, valamint az erőszak és a gazdasági növekedés közötti szoros rokonságot, amely világszerte gyorsan átrendezi a liberális politikai rendet.