
Carceral Civilizations - Volume 1
A bebörtönzés szokásos fogalma egy adott társadalomban meghatározott helyeket sugall: börtönöket vagy - szelídebb formában - pszichiátriai intézményeket. Ez a fogalom a szövegben különböző és sokkal tágabb kontextusokban kerül be a szövegbe.
Civilizációkat és azok sajátos kultúráit vizsgáljuk olyan összetételeik szempontjából, amelyek konkrét létesítmények nélkül is „bebörtönözhetnek” valakit: Újabb és még mindig folyamatos példák a fasiszta és kommunista birodalmak, vagy a hagyományos autokratikus és teokratikus rendszerek. Emellett léteznek olyan civilizációk is, amelyek bár nyíltak és demokratikusak, mégis kizárhatnak különböző csoportokat a részvételből az iskolázottság, a faji hovatartozás vagy az osztályhelyzet miatt - és ez a kizárás nem tekinthető „bebörtönzésnek”. Az autokratikus bebörtönzés egyik elterjedt formája a polgárok számára elérhető oktatás és irodalom ellenőrzése.
Vannak más formák is, amelyek egy csoportot vagy egy egész civilizációt „bebörtönzésnek” vetnek alá a gyarmatosítások és az általuk szokásos „monologikus”, totalizáló diskurzus erőltetése miatt, mint annak kritériuma, hogy mi a civilizált és mi nem, egészen odáig, hogy mi az emberi és mi nem megfelelő ahhoz, hogy embernek tekintsük. A monologikus forma a modern „tudományok” és műszaki területek totalizáló diskurzusaira is vonatkozik, amelyek az emberi viselkedés minden aspektusára „magyarázatot” kínálnak.
A tendencia a „nevelés” erőltetése csak a technikai területeken. A kulturális elméletek különböző kortárs irányzatainak vizsgálata is elengedhetetlen, amelyek multikulturális „módszereket” javasolnak anélkül, hogy foglalkoznának az ilyen módszerek logikátlanságának kérdésével.
Végül foglalkozunk a globális migrációk, a bevándorlások aktuális vitáival, valamint az ilyen mozgásokba keveredett személyek státuszának kérdéseivel az ilyen mozgások „jogi” kérdéseit illetően. Ezzel a kérdéssel szembesítjük a „populizmusok” és „nacionalizmusok” világszerte történő megjelenését, és egy általában megkerült kérdést: „Miért van az, hogy a különböző civilizációk és kultúráik tagjai elítélik a Nyugatot, és mégis azt követelik, hogy csak a Nyugat fogadjon be »másokat«?”.