Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 15 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Target Saigon, Volume 2: The Fall of South Vietnam: The Beginning of the End, January 1974 - March 1975
Könyv tartalma:
A vietnami nyelvű források széles körére támaszkodva a szerző részletes beszámolót ad Észak-Vietnam folyamatos erőfeszítéseiről, amelyek célja a déliek lerohanása volt, számos, eddig még nem publikált fotóval és a modellezők számára készült színes profilokkal élénkítve. Egy évvel a párizsi békeszerződés aláírása után, 1973.
január 17-én még mindig nem rendeződött a béke Vietnamban. Ebben az időszakban az észak-vietnamiak folytatták támadásaikat, most, hogy az Egyesült Államok teljesen kivonta erőit, Dél-Vietnam végleges meghódítását tűzték ki célul. A dél-vietnami erők eróziója a harctéren egyre fokozódott a hadtestek szintjén összehangolt észak-vietnami offenzívák sorozatával szemben.
Az amerikai segélyek drasztikus csökkentése kezdte súlyosan befolyásolni a dél-vietnamiak hadviselési képességét.
Ugyanígy Saigon nem tudott válaszolni a Paracel-szigeteken egy rövid tengeri csatát követő kínai invázióra, és ha Hanojt Peking és Moszkva masszív felszerelésszállításokkal erősítették is, mind a kínaiak, mind a szovjetek visszatartották a tüzérség és a harckocsik számára elegendő lőszer szállítását, hogy az észak-vietnamiakat visszatartsák egy újabb széles körű offenzíva megkísérlésétől a Dél ellen. Az észak-vietnami vezetés ezekkel a korlátozásokkal tervezte meg új hadjáratát, amely kezdetben 2-3 évig tartott volna.
Egy utolsó tesztet kellett végrehajtani, hogy felmérjék az amerikai szándékokat egy dél elleni teljes észak-vietnami offenzíva esetén - ha egy dél-vietnami tartományi fővárost amerikai reakció nélkül elfoglalnak, akkor Hanoi megkezdi a háború utolsó hadjáratát. Phuoc Long eleste után az észak-vietnamiak úgy döntöttek, hogy megtámadják a stratégiai fontosságú Középhegységet, ahol remélték, hogy megsemmisíthetik az ARVN egyik hadtestének nagyobb részét. A Ban Me Thuout-i csata lesz az a sorsfordító esemény, amely Dél-Vietnam gyors összeomlásához vezet.
Miközben a csata zajlott, Nguyen Van Thieu dél-vietnami elnök a tábornokai tanácsait figyelmen kívül hagyva úgy döntött, hogy radikális intézkedéseket hoz, és átcsoportosítja erőit. Ez nem kevesebb, mint az ország felének elhagyását jelentette, hogy megrövidítse a logisztikai kommunikációs vonalait, és a megmaradt, megfogyatkozott erőit Saigon és a Mekong-delta köré összpontosítsa. Valószínűleg azt is remélte, hogy a katonai helyzet súlyosbításával arra kényszeríti Washingtont, hogy teljesítse ígéretét, miszerint "a tűzszünet tömeges megsértése esetén" az amerikaiak újraindítják katonai segélyüket, és visszaküldik a B-52-eseket.
