Értékelés:
A könyv kritikusan vizsgálja az emberi jogok és a politikai szabadság fogalmát, és azt sugallja, hogy a jelenlegi társadalmi problémák Kant autonómiáról szóló gondolataiból erednek. Megkérdőjelezi a keresztény perszonalizmus hatékonyságát e kérdések kezelésében, és hangsúlyozza, hogy a demokráciára vagy a szabadságra való támaszkodás helyett spirituális megközelítésre van szükség.
Előnyök:Mélyreható kritikát fogalmaz meg a modern demokráciáról és a személyes szabadságról alkotott elképzelésekről, fontos kérdéseket vet fel a jelenlegi társadalmi megközelítések hatékonyságával kapcsolatban, arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolja át a világi eszmékre való támaszkodást egy spirituálisabb perspektíva javára.
Hátrányok:A keresztény perszonalizmus kritikája egyesek számára indokolatlannak tűnhet, és a könyv kijózanító hangvétele túlságosan nehézkes lehet az optimistább nézőpontokat kereső olvasók számára.
(1 olvasói vélemény alapján)
Christian Faith Modern Democracy: God & Politics in Fallen World
Van-e a kereszténységnek és a modern liberális demokráciának közös erkölcsi víziója, vagy ellentétesek, sőt ellenségesek egymással? A Keresztény hit és modern demokrácia című könyvében Robert Kraynak megkérdőjelezi azt az általánosan elfogadott nézetet, hogy a kereszténység eredendően összeegyeztethető a modern demokratikus társadalommal. A hagyományos bölcsességgel ellentétben Kraynak amellett érvel, hogy a kereszténység és a kormányzás bármely formája között nincs szükségszerű kapcsolat, és hogy a kereszténységet sok fontos tekintetben gyengíti a demokrácia és az emberi jogok kortárs változataival való szoros szövetsége.
A keresztény hit és a modern demokrácia részben azért íródott, hogy meggyőzze a világi értelmiségieket arról, hogy a modern demokráciának szüksége van Istenre. De a keresztény hívők körében a politikáról kialakult új konszenzusra válaszul is íródott. Ma már szinte minden egyház és teológus úgy gondolja, hogy a kereszténységgel leginkább összeegyeztethető államforma a demokrácia, és hogy a keresztény hagyomány történelmi ellenállása a demokráciával és a liberalizmus különböző formáival szemben tévedés volt. Mi késztette a keresztényeket arra, hogy megváltoztassák a politikai hatalomról alkotott nézeteiket, és elfogadják a liberális demokráciát? Bölcsen tették, hogy megváltoztatták a nézeteiket?
Ez a provokatív könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, újra megvizsgálva a demokrácia és a kereszténység kapcsolatát Szent Ágoston Isten városa és a földi város közötti megkülönböztetésén keresztül, a modern kor körülményeire alkalmazva. Kraynak amellett érvel, hogy Szent Ágoston tanítása megalapozza az alkotmányos kormányzás keresztény elméletét, és lehetővé teszi a kormányzás különböző legitim formáit, köztük az alkotmányos demokráciát. A kortárs keresztény tanításokkal ellentétben azonban mindezt anélkül teszi, hogy magáévá tenné a liberalizmus felforgató előfeltevéseit, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a keresztény hitet alig többé változtatják, mint a modern világ tükörképévé.
Ez az éleslátó kötet, amely a világi értelmiségiek és a keresztény hívők körében egyaránt vitát vált ki, a politikai filozófia kiemelkedő műve, amely szilárd teológiai alapokon nyugszik.
