Keresztény hit Modern demokrácia: Isten és politika a bukott világban

Olvasói vélemények

A könyv kritikusan vizsgálja az emberi jogok és a személyes szabadság fogalmát, és azt állítja, hogy ezek inkább társadalmi visszaeséshez, mint felszabaduláshoz vezethetnek. Megkérdőjelezi az autonómia modern fogalmainak összeegyeztethetőségét a keresztény perszonalizmussal, és hangsúlyozza, hogy a reményt inkább Istenbe kell helyezni, mint a demokráciába vagy a szabadságba.

A könyv fontos filozófiai kérdéseket vet fel a jogok és szabadságok természetéről a modern társadalomban. Kijózanító elmélkedést nyújt a demokrácia korlátairól, és arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolkodjon el a hit szerepén a személyes és társadalmi jólétben.

A szerzőnek a keresztény perszonalizmussal szembeni kritikája nem feltétlenül teljesen jogos, és egyes olvasók talán túl pesszimistának találják az érveket a világgal való elköteleződés lehetőségeit illetően. A bemutatott kihívást jelentő gondolatok egyesek számára nehezen emészthetők lehetnek.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Christian Faith Modern Democracy: God & Politics in Fallen World

Könyv tartalma:

Van-e a kereszténységnek és a modern liberális demokráciának közös erkölcsi víziója, vagy ellentétesek, sőt ellenségesek egymással? A Keresztény hit és modern demokrácia című könyvében Robert Kraynak megkérdőjelezi azt az általánosan elfogadott nézetet, hogy a kereszténység eredendően összeegyeztethető a modern demokratikus társadalommal. A hagyományos bölcsességgel ellentétben Kraynak amellett érvel, hogy a kereszténység és a kormányzás bármely formája között nincs szükségszerű kapcsolat, és hogy a kereszténységet számos fontos szempontból gyengíti a demokrácia és az emberi jogok kortárs változataival való szoros szövetsége.

A Keresztény hit és modern demokrácia részben azért íródott, hogy meggyőzze a világi értelmiségieket arról, hogy a modern demokráciának szüksége van Istenre. De a keresztény hívők körében a politikáról kialakult új konszenzusra is válaszul íródott. Ma már szinte minden egyház és teológus úgy gondolja, hogy a kereszténységgel leginkább összeegyeztethető államforma a demokrácia, és hogy a keresztény hagyomány történelmi ellenállása a demokráciával és a liberalizmus különböző formáival szemben tévedés volt.

Mi késztette a keresztényeket arra, hogy megváltoztassák a politikai hatalomról alkotott nézeteiket, és elfogadják a liberális demokráciát? Bölcsen tették, hogy megváltoztatták a nézeteiket? Ez a provokatív könyv megpróbál választ adni ezekre a kérdésekre, újra megvizsgálva a demokrácia és a kereszténység kapcsolatát Szt. Augustinus megkülönböztetése Isten városa és a földi város között, a modern kor körülményeire alkalmazva.

Kraynak amellett érvel, hogy Szent Ágoston tanítása megalapozza az alkotmányos kormányzás keresztény elméletét, és lehetővé teszi a kormányzás különböző legitim formáit, beleértve az alkotmányos demokráciát is. A kortárs keresztény tanításokkal ellentétben azonban mindezt anélkül teszi, hogy magáévá tenné a liberalizmus felforgató előfeltevéseit, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a keresztény hitet alig többé változtatják, mint a modern világ tükörképévé.

Ez az éleslátó kötet, amely a világi értelmiségiek és a keresztény hívők körében egyaránt vitát vált ki, a politikai filozófia kiemelkedő műve, amely szilárd teológiai alapokon nyugszik.