Cinkosság a gonosszal

Olvasói vélemények

A könyv részletesen bemutatja a jugoszláviai, ruandai és dárfúri válságokat, az ENSZ szerepére összpontosítva, de különösen az utolsó felében zavaros a szervezés és a fejezetek sorrendje. Tanulságosnak tartják, de a történelmi konfliktusok elemzését illetően vegyes a fogadtatása.

Tömör és érthető krónikát kínál a jugoszláv válságról, értékes információkat tartalmaz, és tényszerű beszámolókon alapuló, tanulságos. Hasznos az ENSZ történelmi szerepének megértéséhez és az ENSZ hatékonyságának kritikus szemléletéhez.

A fejezetek zavaros sorrendje miatt nehéz követni a ruandai és a dárfúri népirtás elbeszéléseit. A második felében a szervezés kevésbé egyértelmű, és egyes olvasók szerint a szerző értelmezései túlságosan leegyszerűsítőek, vagy túlságosan elvetik a mélyebb történelmi összefüggéseket.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Complicity with Evil

Könyv tartalma:

Egy tapasztalt külföldi tudósító bemutatja, hogy az ENSZ hogyan helyezi saját semlegességét és érdekeit az emberiség védelmének alapító küldetése fölé, aminek tragikus következményei előre láthatóak.

Az egy évtizeddel ezelőtti ruandai és srebrenicai gyilkos mezőktől kezdve a mai dárfúri mezőkig az ENSZ többször is kudarcot vallott a népirtással való szembenézésben. Ezt bizonyítja - állítja Adam LeBor író és újságíró - Yasushi Akashi, a jugoszláviai háborúk idején a terepen dolgozó legmagasabb rangú ENSZ-tisztviselő 1995. májusi dokumentuma, amelyben elutasította a szerbek elleni légicsapások engedélyezését, mert attól tartott, hogy azok "meggyengítenék" Milosevicset. Nemrégiben, 2003-ban az ENSZ szudáni tisztviselőinek sürgős jelentéseit, amelyek a dárfúri atrocitásokat részletezték, egy évig figyelmen kívül hagyták, mert politikailag kényelmetlenek voltak.

Ez a könyv az első, amely részletesen megvizsgálja a Titkárság döntő szerepét, a Biztonsági Tanáccsal való kapcsolatát, valamint azt, hogy maguk az ENSZ tisztviselői nem tudtak szembeszállni a népirtással. LeBor amellett érvel, hogy az ENSZ-nek vissza kell térnie alapító elveihez, morális álláspontot kell képviselnie, és meg kell határoznia a Biztonsági Tanács napirendjét ahelyett, hogy csupán a nagyhatalmak vezetését követné. LeBor több tucatnyi, első kézből származó interjúra támaszkodik, amelyeket az ENSZ jelenlegi és volt tisztviselőivel, valamint olyan nemzetközi diplomatákkal készített, mint Madeleine Albright, Richard Holbrooke, Douglas Hurd és David Owen.

Ez a könyv meghatározza majd a vita feltételeit, amikor Kofi Annan ENSZ-főtitkár lemond, hogy helyet adjon a világszervezet új vezetőjének, és amikor a politikai megfigyelők értékelik Annan örökségét, és a világszervezet jövőjére tekintenek.