VIII. kerület

Olvasói vélemények

Adam LeBor „VIII. kerület” című könyve egy politikai töltetű thriller, amely Budapesten játszódik a menekültválság idején, és amelynek középpontjában egy cigány nyomozó, Kovács Bálint áll. Az elbeszélés a korrupció, a kulturális feszültségek és a bevándorlók küzdelmeinek témáit járja körül, miközben szemléletesen ábrázolja Budapest összetett történelmét. Az olvasók értékelik a karakterek mélységét és a gazdag környezetet, de megjegyzik, hogy a cselekmény sűrű és zavaros lehet a rengeteg szereplő és mellékszál miatt.

⬤ Gazdag, megidéző környezet és Budapest kultúrájának és történelmének mély megértése.
⬤ Magával ragadó főszereplő Balthazar Kovács személyében, aki összetett kulturális feszültségeket képvisel.
⬤ A kortárs témák, például a bevándorlás és a kormányzati korrupció időszerű feltárása.
⬤ Jól megírt, az eljárási dráma és a politikai kommentárok keveredésével.
⬤ Erős jellemfejlődés és érzelmi mélység, különösen az etnikai kérdéseket illetően.

⬤ A cselekmény gyakran sűrű és zavaros, túl sok szereplővel és mellékszállal, ami megnehezíti a követést.
⬤ Néhány olvasó lassúnak vagy egyenetlennek találja a tempót, különösen a könyv első felében.
⬤ Nem minden karakter van jól kidolgozva, ami az érzelmi elkötelezettség hiányához vezet.
⬤ Néhány olvasó szerint az írásmód túlságosan részletes, ami csökkentheti a feszültséget.

(25 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

District VIII

Könyv tartalma:

Nehéz az élete egy cigány nyomozónak Budapesten. A zsaruk nem bíznak benned, mert cigány vagy. A cigány társaid, még a saját családod is kerül, mert zsaru vagy.

A halottakat azonban ez nem érdekli. Így amikor Kovács Bálint, a városi gyilkossági csoport nyomozója titokzatos sms-t kap a telefonjára, lenyeli a kávéját, és munkához lát. Az üzenet két részből áll: egy fényképből és egy címből. A fényképen egy harmincas évei elején járó férfi látható, aki nyitott szemmel, félig eltakarva egy kék műanyag lepedővel, a hátán fekszik. A cím a Köztársaság tér 26., a kommunista párt egykori székháza, amely egykor az ország legrettegettebb épülete volt. De amikor Kovács megérkezik a Köztársaság térre, a holttest már eltűnt.

A valós események által inspirált regény egy olyan rejtett budapesti városba és alvilágba kalauzolja el az olvasót, amelyet a látogatók soha nem láthatnak: a VIII. kerület zord sikátoraiba; az endemikus korrupcióba, amely mélyen a kormányzatba nyúlik, mivel a hivatalnokok tetszés szerint fosztogatják az állami kasszát; a gazdagok és hatalmasok érdekeit szolgáló jogállamiságba; a nemzetközi szervezett bűnbandák növekvő hatalmába, amelyek a magyar fővárost európai műveleteik ugródeszkájaként használják; és egy nyugtalanító pillantást vet a kommunizmus (és a nácizmus) szellemeire, amelyek még mindig kísértik Budapestet.