Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Claude McKay, Code Name Sasha: Queer Black Marxism and the Harlem Renaissance
"Sasha" volt a fedőneve Claude McKay (1889-1948) harlemi reneszánsz írónak, hogy meghiúsítsa az életével és munkásságával kapcsolatos nyomozásokat. Két évtizeden keresztül az FBI, az amerikai külügyminisztérium, a brit rendőrség és hírszerzés, valamint a francia bűnüldöző és gyarmati hatóságok felváltva zaklatták McKayt, a nyíltan meleg, marxista, jamaikai emigráns, aki elhagyta az Egyesült Államokat és Európában élt.
McKay négy szövegének tanulmányában - az első irodalmi, kulturális és történeti elemzés, amely a McKay írásaiban megjelenő többrétegű "queer fekete anarchizmussal" foglalkozik - Holcomb amellett érvel, hogy McKay "peremszemlélete" nemcsak a nyomozás célpontjává vált, hanem hozzájárult irodalmi hírnevének romlásához is. A kommunizmus iránti elkötelezettsége miatt misztikusnak és elfogadhatatlannak tekintett McKay zavarba ejtő és nehezen besorolható a harlemi reneszánsz hagyományos konstrukciói közé. A probléma, amelyet McKay transznacionális, esztétikailag vándorló írói munkássága elkerülhetetlenül felvetett, az, hogy hol helyezzük el őt.
Az utóbbi években a McKay munkásságához való hozzáférést az irodalmi szövegek politikájának új értelmezési módszerei, a transznacionalitás növekvő jelentősége az irodalmi és kulturális elemzésben, valamint a "queer elmélet" hatása alakította át. Holcomb McKay pályafutásának három legfontosabb művét elemzi - a Jazz-korszak bestsellerét, a Haza Harlembe, a n gritude manifesztumot, a Banjo-t és a kiadatlan Romance in Marseille című művet.
Holcomb feltárja, hogy a Haza Harlembe miként rakja össze a hazai queer fekete anarchizmust, és a Banjót a marxista internacionalista szexuális disszidenciát ábrázoló regényként kezeli. A fekete modernizmus tanulmányozásához való legjelentősebb hozzájárulások között Holcomb ösztöndíja az első, amely értékeli McKay mérföldkőnek számító Romance in Marseille című művének következményeit, egy olyan szövegét, amely annak ellenére, hogy közel 80 évig nem volt a széles nyilvánosság számára hozzáférhető, elképzelhetően a legjelentősebb korai fekete diaszpóra-szöveg. Végül megvizsgálja McKay kiterjedt FBI-aktáját és az 1930-as évek végén írt A Long Way from Home című önéletrajzát, amelyben McKay a zaklatói elől való elmenekülése érdekében álcázza múltját.
A memoár elengedhetetlen McKay első három regényének megértéséhez. A queer-elméletre és a rokon nyelvközpontú megközelítésekre támaszkodva ez a tanulmány továbbá hangsúlyozza, hogy McKay queer fekete marxizmusának kulcsa éppúgy a szövegbeli hiányával való szembenézésben rejlik, mint a szerző történeti újraolvasásában.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)