Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogóan vizsgálja a 20. századi politikai ideológiákat, különösen a fasizmust és a kommunizmust, miközben kitér az európai demokrácia összetett kérdéseire is. A könyvet dicsérik alaposan megalapozott tartalma és lebilincselő írása miatt, de kritizálják, hogy a demokratikus fejlemények 1945 utáni elemzése nem elég mélyreható.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és világosan bemutatott gondolatok
⬤ magával ragadó, az olvasót magával ragadó írásmód
⬤ átfogó tanulmányt nyújt az első világháború előtti és utáni politikai eszmékről
⬤ elismeri a jelentős történelmi személyiségeket és eszméket.
Hátrányok:⬤ Az 1945 utáni európai politikai gondolkodás nem kielégítő tárgyalása
⬤ elhanyagolja a demokratikus politika fejlődését a század második felében
⬤ nem összpontosít a háború utáni fejezetekre
⬤ túlságosan hangsúlyozza a baloldali gondolkodást és az antidemokratikus mozgalmakat, anélkül, hogy kiegyensúlyozott képet adna a liberális demokráciáról.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Contesting Democracy: Political Ideas in Twentieth-Century Europe
Könyv tartalma:
A modern európai politikai eszmék és gondolkodók e ragyogó, a huszadik századot átfogó kalauzában a szerző megvilágítja mind a huszadik század ideológiai szélsőségeit, mind azt, hogy az európaiak hogyan építettek tartós liberális demokráciákat a század második felében.
Ez a könyv a huszadik századi Európa - nyugati és keleti - politikai gondolkodásának első jelentős bemutatása, amely a hidegháború vége óta jelent meg. A szellem-, politika- és kultúrtörténetet ügyesen vegyítő Jan-Werner M ller megvilágítja azokat az eszméket, amelyek az 1945 előtti ideológiai szélsőségek időszakát és a nyugat-európai politika második világháború utáni liberalizációját alakították. Élénk portrékat nyújt híres és méltatlanul elfeledett politikai gondolkodókról, valamint az általuk inspirált mozgalmakról és intézményekről is.
M ller különös figyelmet szentel a fasizmus igazolására előretolt eszméknek, és annak, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a háború utáni Nyugat-Európában létrejött különleges liberális demokráciához. A hatvanas évek és a neoliberalizmus hatását is kifejti, és a mai, öntudatosan posztideológiai korszak kritikai értékelésével zárul.
