Crazing

Olvasói vélemények

Ruth Thompson költészete, különösen a „Versek a testvérlényekhez” című gyűjteményében, az öregedés, a természet és a személyes átalakulás témáit járja körül, az éles megfigyelés és a lírai szépség keverékével. A versek az élet körforgását, a kapcsolatokat és az öregedésben rejlő szépséget ünneplik, mély elmélkedésre és többszöri olvasásra invitálnak, hogy megragadjuk árnyalataikat.

A költészetet dicsérik metsző és lírai minőségéért, amely a kapcsolatok és a természet iránti mély szeretetről árulkodik. Az öregedés témáit elfogadással és ünnepléssel kezelik, arra bátorítva az olvasót, hogy még a hanyatlásban is találja meg a szépséget. A gazdag képi világ és az erőteljes üzenetek mélyen rezonálnak, bölcsességet és éleslátást nyújtanak, különösen a középkorúak számára.

Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a versek többszöri olvasást igényelnek ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék és értékeljék mélységüket, mivel a kezdeti benyomások homályosak lehetnek. Emellett a nyelvezet és a témák összetettsége egyesek számára túlterhelő lehet.

(3 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A költő Ruth Thompson új könyve ott kezdődik, ahol a „Fehér királynő” (Nő a varjakkal) véget ér, az „emlékezet, az okosság, a koncentráció” és a „repedéseken át a fény reményének” elvesztésével, és az öregedést, a veszteséget és a föld „leválását” vizsgálja, amelynek testén osztozik.

„Elfújnak minket itt önmagunkból - írja -, megdöbbenve és megdöbbenve. „ A feloldódás mégis tágulásban, nevetésben, örömben oldódik fel - „meglátva ebben a szörnyű szélben, hogy mi az, amit imádni lehet.

„.