Groups and Group Dynamics: Contact in the Intergroup and Prejudice
Az előítéletesség olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a humán- és társadalomtudományokban, mivel olyan környezetekre és problémákra vonatkozik - mint a sokféleséghez való viszony, a diszkrimináció, a civil társadalom, a béke, a kultúrák közötti kapcsolat -, amelyek rendkívül fontosak elméleti, gyakorlati és politikai szempontból.
Ez az érdeklődés a második világháború óta felerősödött a totalitárius ideológiák körül kialakult diszkriminatív programok, az Amerikai Egyesült Államokat sújtó rasszizmus jelentős formái és a közelmúltbeli jelentős európai migrációs jelenségek kapcsán. A kontaktushipotézis (Allport, 1954) szerint, ha a különböző csoportok tagjai közötti találkozás kedvező körülmények között zajlik, az csökkentheti az előítéleteket.
Az elmúlt 20 évben néhány elméleti modell, amely a társadalmi identitás elméletéből (Tajfel, 1981) ered, a kontaktushipotézis kiterjesztését javasolta, különösen azon feltételek azonosítására, amelyek a kontaktus pozitív hatásainak általánosításához vezetnek az ismerős külső csoport tagjairól (proximális külső csoport) a nem ismerős külső csoport tagjaira (disztális külső csoportok).
Vannak olyan negatív tényezők, mint a szorongás, a tekintélyelvűség és a szabályozási korlátozások, amelyek több figyelmet érdemelnek, mert ezek a jövőbeni csoportközi kapcsolat keresésének kulcspontjaivá válhatnak. Egy ilyen hangsúlyozás lehetővé tenné a kapcsolat lehetséges pozitív hatásait növelő és gátló feltételek teljesebb megértését.
Ahelyett, hogy a kontaktust szituációs jelenségként kezelnénk, inkább társadalmi, többszintű és longitudinális kontextusba kell helyezni.
