Az irodalmi piac az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül, és három fő szereplő - a független kiadók, az irodalmi fesztiválok és a könyvvásárok - elterjedésével. Ezek a kapuőrök a 21.
században elfoglalják az irodalmi értékek értékelésének kiváltságos helyét, amelyet korábban a nagy konglomerátumok, a díjak és az akadémiák töltöttek be. Anyagi és szimbolikus politikájuk a különböző „irodalmi közösségeket” célozza meg, és olyan értékeket támogat, mint az oralitás, a bibliodiverzitás, az egyenlőség, a kreatív ágazat professzionalizálása, az író látványossá tétele és az irodalom performativitása. Az ibér-amerikai térségben ezeknek a közvetítőknek a mai napig nincs olyan átfogó és integrált elemzése, mint amilyet ez a könyv javasol, amely esettanulmányokon keresztül a mai irodalmi kultúra termelési és forgalmi módjaira összpontosít.
A szerző által „irodalmi értékkritikának” nevezett módszertan a gyakorlatot használja fel a mai irodalom természetének elméletalkotására és problematizálására, ötvözve az irodalomszociológiát a szoros olvasással, a kritikai elmélettel, a filozófiával, az antropológiával, a statisztikával, a nemek közötti egyenlőséggel és a dekolonialista tanulmányokkal. Az eredmény egy rendkívüli mozgókép a spanyol nyelvű irodalmak jelenlegi helyzetéről és piaci politikájáról.
