Melyek azok a kritériumok, amelyek ma meghatározzák az újat, és hogyan működik az újdonság az argentin irodalmi mezőben? A könyv alapgondolata az, hogy a 21. századi argentin regényben az új értéke egyrészt a termelés, a terjesztés és a befogadás (világszerte) módozataiban, másrészt a női írások láthatóságában rejlik.
Ez a fejlődés összefügg az új közvetítők erős térhódításával a helyi és a globális piacon, mint például a független kiadók, irodalmi műhelyek és nemzetközi fesztiválok, amelyek hatással vannak a közvetítők megsokszorozódására és az író professzionalizálódására. Ezek a kapuőrök a jelenlegi argentin regény globalizációjának eszközeiként működnek, és annak jelei, hogy az irodalom nemhogy nem halt meg, hanem a társadalmasság új tereiben terjeszkedik, amelyek együtt termelik és megerősítik társadalmi és nyilvános funkcióját.
Röviden: az irodalmi tárgy többé már nem azonosítható kizárólag a könyvtárgyakkal, így az „argentin regény” ma egymás mellett létező különböző fogalmai nem kizárólag a szövegek, hanem előállításuk és terjesztésük anyagi feltételei szempontjából is elgondolhatók. Éppen ezért kétségtelen, hogy ez a könyv sok tekintetben hozzájárul annak a vitának a kiszélesítéséhez, amelyet az irodalomkritika „materialista fordulata” az elmúlt években előmozdított.
