David in the Desert
Az elmúlt két évtized során mind az Izraelben és Júdában a Vas I-Vas IIA korszak történeti rekonstrukciója, mind pedig Sámuel könyveinek irodalomtörténeti rekonstrukciója jelentős változásokon ment keresztül.
A „történelmi Dávid” keresése tekintetében az olyan kifejezések, mint a „birodalom” vagy a „Großreich” háttérbe szorultak az olyan megnevezések javára, mint a „zsoldos” vagy a „hapiru vezér”, amelyek megfelelnek az I. Sám.
1. fejezetében bemutatott Isai fiáról alkotott képnek. Ugyanakkor e fejezetek irodalomtörténeti besorolása maga is jelentős vita tárgyává vált.
Mivel Leonhard Rost elmélete a „Dávid felemelkedésének történetét” tartalmazó forrásról egyre inkább veszít a támogatásából, szükségessé válik a kérdés újbóli felvetése: Vajon egy egykor független „Dávid történetével” van-e dolgunk, amely magában foglalja mind a HDR-t, mind az „utódlási elbeszélést”, vajon egy HDR több független változata fedezhető-e fel, vagy az I Sám 16-II Sám 5* egy szerkesztési hidat képez egyrészt a Saulról, másrészt a Dávidról szóló régebbi hagyományok között? Mindkét esetben az I Sám 16-II Sám 5 anyagának mely részei alapulnak ősi hagyományokon, és ezért szolgálhatnak forrásként bármilyen előzetes történeti rekonstrukcióhoz? A 2018-as jénai szimpózium résztvevői, akiknek esszéit ez a kötet összegyűjti, különböző redakciókritikai és régészeti nézőpontokból foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Együttesen áttekintést nyújtanak az első Sámuel könyvével kapcsolatos kortárs történeti kutatásokról.
